De hát éppen vasárnap volt és istentisztelet, normális ember nem akar zavarkodni ilyenen, egy kicsit lődörögtünk azzal, hogy ez van, kívülről talán lefényképezzük és elmegyünk. De ekkor kijött a kicsoda is? Templomszolga? Sekrestyés? Harangozó? Szóval az a tipikus figura, aki idős, hajlott hátú, húzza a lábát és haja is kevés van, és szinte minden templom körül akad egy ilyen szóval, kijött sebesen bicegve, hogy a tiszteletes asszony azt üzeni, hogy már csak egyet énekelnek, aztán lehet bejönni, el ne menjünk! Ááá, egyből imádtam az embert meg a tiszteletes asszonyt, beültünk a hátsó padba, a templomember adott énekeskönyvet, és fel is lapoztuk a megfelelő oldalon és tehetségünkhöz mértem megpróbáltunk velük énekelni. Nem volt hosszú, pármondatos dicsőítés, aztán a tiszteletes asszony gyorsan lezárta a ceremóniát, a kb. 8-10 hívő kiszéledt, mi pedig birtokba vettük a terepet. A drága hölgy visszajött az ajtóból, aztán elkezdtünk filozofálgatni az egyazistenen, Magyarországon elég ritka az unitárius templom, inkább erdélyi sajátosság, a Nagy Ignác utcai főtemplomukat azért itt is jól ismerem, tegnap is éppen ott voltam. sok közös helyet ismertünk, Erdélyről mesélgettünk egymásnak, az ottaniak különbözőségeiről, meg a történelmi vallási együttélésekről, például Bözödújfaluról is. És így lett aztán a futó kis megállóból nagyon jó idő, tiszta, rendes, igaz emberekkel való találkozás. Hátul, a templom mögötti háztömb túlsó részén van egy Unitárius látogatóközpont is, bár ez be volt zárva, de nem baj, így is gazdagabbak lettünk egy nagyszerű látogatással!
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
