Se ilyen, se olyan

Lajosmizsén nem ismertünk egyetlen éttermet sem, így puszta véletlen, hogy ezt a helyet választottuk.Mi is hazafelé tartottunk és szerettünk volna egy ebédet valahol megenni. Az étterem ízlésesen volt berendezve és megterített asztalok várták a vendégeket, akik jöttek is szép számmal, mert az étterem kétféle menüje nem túl drága. Pechünkre mi nem menüt kértünk, mert a rántott szelet sem és a hentes tokány sem a kedvencünk.Így aztán elég sokat vártunk, mire a leves megérkezett az asztalra. A várakozással csak egy gond volt, mégpedig az, hogy nagyon hideg volt az étteremben, így már a végén kabátban várakoztunk.A két fiatal , szimpatikus pincérlány igyekezett gyorsan kiszolgálni a vendégeket, valószínűleg a konyha volt a lassú, bár a húsleves nyilván nem frissen készült.A leves sajnos amúgy sem sikerült valami jól, tele volt ugyan csirkemell darabokkal és sárgarépával,borsóval, de olyannak tűnt, mintha ezeket beledobálták volna valami híg, meleg lébe,aminek egyáltalán nem volt íze. A második fogást már gyorsabban felszolgálták.Hatalmas, már-már abnormálisan nagy adagokat kaptunk.Nem tudom, hol él az a valaki, aki ekkora adagot meg tud enni egy ételből.Még a felét sem tudtuk elfogyasztani, tehát ismét maradt a csomagoltatás. Sok étteremben mintha már eleve olyan adagokat szolgálnának fel, hogy a vendég kénytelen legyen csomagoltatni.Inkább kisebb adagok lennének, kevesebb pénzért, szerintem.A becsomagolt ételeket még ma, ebédre sem bírtuk megenni.Valószínűleg legközelebb, ha arra járunk, egy másik éttermet fogunk kipróbálni.Az étlap árai nem tartoztak az olcsó kategóriába, de nem voltak túlságosan drágák sem.Furcsa volt viszont, hogy tésztákat egyáltalán nem találtunk az étlapon.