Lilaakác Kisvendéglő Abádszalók

Tetszett, hogy még a viszonylag ritka velős-pirítóst is lehetett rendelni a kis húsosfazékhoz. Az adagok megfelelőek voltak, az ételek ízletesek. A pincér készségesen teljesítette a nem túl "extra " kívánságainkat is. Szóval mindenkinek ajánlom

Nagyon kellemesen csalódtunk. A kerthelyiség szép, hangulatos. Építő kritikaként annyit jegyeznék meg,hogy a kertben a kis asztalok szerintem alacsonyak. Azért csak 4 szívet adtam,mert egy picit drága a hely. Ketten két főételért és két üditőért simán otthagytunk 7 ezret. Ezt picit soknak érzem.

Jó,szombat,este van,ilyenkor már nincs forgalom,már fél hét elmult. Csak mi vagyunk az étteremben,hamar végzünk. Tévedtem. Az étlap 3 oldal,igaz, ide nem is kell több. Szétnézünk,régi ujságok,tárgyak,a hangulat adott,a kockás abroszokkal,régi vasuti restiket idéz. Várunk,időközben helyi kisebbségi család érkezik. Később 4 tagu társaság,de rosszabb mint a kisebbségiek,hangos nyeritéssel söröznek,a kért sörből csak 1 üveggel van. Még mindig várunk,a 25. percben(! )megkérdezem,hogy a szakács bejött e már dolgozni? Megnyugtat,hogy igen,és a 28. percben meghozza a vacsorát. Ekkor 19. 15 perc van. Eddigre tele van az étterem,zaj,lárma,közben egy szál pincér rogangál. Nem értem,ha mi vagyunk az első és egyetlen vendég,mi tart ennyi ideig? A leves,ami végül kizárásos alapon marhahúsleves lett,ráadásul nem is olyan amire fél órát vártunk. Még csak nem is forró. A hal izre finom,de fél óra megy el azzal,hogy a szálkákat kell szedegetni belőle. Igazán elvárható lenne egy filézett hal. A zaj egyre nagyobb,tele van az étterem. Kér(t)ünk korábban desszertet,ez -a bécsi krémes -eddig a legjobb. Számla jön,5,200 ft,ez nem sok,de ilyen ricsajban,nem étteremben, hanem kocsmában éreztem magam. Távozunk 19. 48-kor. Étkezési idő 70 perc. Összegzés: lassu konyha,lelkes,de kevés pincér,közepes minőségű ételek,ezért a szinvonalért,jó ár érték arány,retró hangulatu berendezés. Minősités: (még) ajánlott
Értékelés: 6/10 pont

Rendelés után 1h 10 perc altt sikerült mindent egyszerre kihozni (telt ház tele a konyha rendelésel várni kell oké semmi gond )és kezdődött életem egyik legrosszabb gasztoutazása :hideg tejszínes bodzás körteleves gyermeknek,egy kanál után rámpillant és közli nem kell. . . majd apa megeszi . . énné az hogy állott hűtőíze volt egy dolog de a levesben lévő tejszín (nem a hab a tetején) igen igen savanyú volt. . . ehetelen. Harcsapaprikás túróscsuszával :a csúsza egész jó volt de a hal már nem igazán talán nem is párolva volt olyan volt mintha túlsütötték volna száraz íztelen és a mártást ajánlom a főnökúrnak is kostolóba Paprikás mártás ez nem tudom mi volt de az biztos nem . . . sebaj majd a kacsamájjal töltött borda krumplipürével és párolt zöldségekkel :a borda tudtommal csontos húst takar ez karaj filé volt . . mindegy is jó is lehetett volna ha a kacsamáj nem keserű benne az epe mardékoktól. . a köret ezekhez képest isteni volt . . a tejfölös ubisali is kb 3 napos lehetett olajos állott fokhagymával a tetején . . . szomorú ez van ha beindul a daráló. .

Másodszorra kacsamájat és jércemellet választottunk. Minden nagyon finom volt.

Mivel a biciklik fel voltak szerelve táskákkal, nem akartuk az utcán hagyni, mondta h nyugodtan tegyük be a vendéglő udvarára. Mikor bementünk az étterembe egy idősebb nő (valami főnökféle lehetett talán) mondta h nincs hely se a teraszon se a vendéglőben, pedig az asztalok fele ott árválkodott üresen,nem volt tábla vagy egyéb dolog kitéve h zárt körű rendezvény. Mondtuk h az előbb a kolléganője nem ezt mondta, szegény az zavartan hallgatott a pult mögött. Az utcán lévő zöld műanyag asztalt is felhoztuk ötletként mert már éhesek voltunk,de azt mondta h oda nem terítenek, jöjjünk vissza később hátha lesz hely. Arra a kérdésre h milyen más éttermet tudna itt helyben ajánlani az volt a válasz h magukon kívül mást nem. Hát így laktunk mi jól a Lilaakác Kisvendéglőben Abádszalókon, ilyen hangnemben még nem beszéltek velünk étteremben. Ruházatunk átlagos utcai volt és nem üres pénztárcával indultunk útnak. [moderálva - a szerk. ]