Gondosan kerülik az autentikus olasz pizzaváltozatokat, a langalló tésztája tömör, élvezhetetlen

A pizzák összeállításánál gondosan kerülték az autentikus olasz kombinációkat és alapanyagokat, egy sor humorosnak szánt név alatt kínálják a közép- és keleteurópai erőltetett változatokat, ugyanazt a 20 feltétet variálva: tejfölös vagy paradicsomos alapon sonka, szalámi, füstölt főtt tarja, bacon, tojás, füstölt sprotni, szardínia, tonhal, paradicsomkarika, articsóka, gomba, bab, pepperoni, hagyma, fokhagyma, csirkemellcsíkok, kukorica, olajbogyó, bolognai szósz, spenót, ananász.
Még véletlenül sincs prosciutto crudo-s rukkolás, vagy egy egyszerű szardellás, kapris, netán egy vargányás változat.
Van viszont hula hula (paradicsom, sonka, ananász, sajt), Jorgosz (tejföl, csirkemellcsíkok, friss zöldségek, hagyma fokhagyma, sajt) és Sombrero (bologani (sic), sajt, bab, kukorica erős pepperoni).
Gondoltam, ha már nem az olasz pizza a fő profil, akkor kérek egy langallót. Nem volt benne köszönet. A tészta tömör, élvezhetetlen, a szerkezete látszik jól a fotón is. A palacsintán nincs pörzs, van viszont gyenge késztermék csoki mártás.
Az italválaszték legjavát kommersz termékek teszik ki, nagyipari multiüdítők, nagyipari muti sörök és kommersz, érdektelen töményitalok. Némi felüdülést jelentenek a kapolcsi házi szörpök s a tapolcai Stari főzde két gyümölcsös söre, de aki inna egy rendes pils vagy Ipa sört, az jobb, ha félreteszi szomjúságát egy időre. A borok termelője nincs feltüntetve az itallapon, de ha érdeklődünk, megtudjuk, a Gyulakesziben működő Pálos pince szállítja a hegy levét.
Kegyelemhármas.