Egy "harangozó" kereszt a Balaton felett.

Párommal a Kisfaludy-háztól a Kuruc-körút tanösvényen felmentünk a Badacsony-hegyre, végig a Bujdosók lépcsőjén a Tördemici kilátóig. Megcsodáltuk innen is a tájat, Badacsony másik arcát, majd a túra útvonalon keresztül jutottunk el a Ranolder keresztig. Már voltunk itt pár éve szeptemberben, de akkor a tó fölött megállt a reggeli köd, és nem sok mindent láttunk a túlpartból. Tudtuk hogy ide vissza fogunk jönni, és jó időben is megpróbáljuk a csodálatos panorámát megnézni. A Harangozó Börc tetején állították fel ezt a hatalmas fehér kőkeresztet Ranolder János veszprémi püspök kérésére. Amikor a kereszt alatt áll az ember ugyan úgy gyönyörködik a tájban, mint ahogy ezt a püspök úr tette még az 1850-es években, de vajon mennyit változhatott azóta a táj? Biztosan sokat, mert ha csak jobbra a Szigligeti várra elnézünk, azóta szépen felújították nem áll már romosan. Átellenben Fonyód kettős hegye látható, itt is jobban pezseg az élet, de ami már akkor is ilyen lehetett, az a hegyoldal tele szőlővel. A kereszt alatt található sziklapadról megcsodáltuk az alattunk elterülő tájat, körbe a déli partot. Október lévén már kevéssé volt nyüzsgés a hegyoldalban, a szüret is megvolt. Nyugalom, és csönd honolt, csak ritkán zavarták fel a seregélyeket a késői szüretelésű szőlőkről. Még átmentünk a kereszt mellett pár száz méterre található Egry József kilátóhoz, ami mondjuk meg őszintén jobb napokat is megélt már. Egy kis felújítás már nem ártana. Lentről visszatekintettünk a hegyre, és ismét eszünkbe jutott, hogy elődeink miért is szerették annyira a Ranolder kőkereszttől megcsodálni a tájat? Olyan mintha az egész Balatont körbe tudná ölelni innen az ember. Mindenkinek ajánljuk élje át ezt a csodát! Üdvözlettel: Józsi, és Csilla