Miután tudtommal csütörtökön és szombaton van nyitva üzemszerűen a ház, így a pénteki napot külön lebeszéltem előzőleg, hogy biztosra mehessek. Semmi akadálya, ifjabb Szakács László, a gyűjtemény megálmodója és gazdája ugyan dolgozik ekkor, de édesapja, id. Szakács László immár nyugdíjas és vele lehet egyeztetni. Így történt. megbeszélt időben ott voltunk. Ez valami üzemcsarnok lehetett talán olyan felépítése van, de a tér belül elég nagy, hogy a sok izgalmas csodát felvonultassa. Hangoztatnám, hogy nem vagyok egy márkabolond, vagy különösebben mélyen műszaki érdeklődésű motorász, feleségem még kevésbé, de azért abszolút elvarázsolt így is a kiálltás. 1954-ben kezdtek Pannónia motorokat gyártani Csepelen, és lehet, hogy én is "gyártottam", hiszen a hatvanas évek végén az elitgimnáziumok diákjai is un. 5+1-es oktatásban vettek részt, a disznó értelmiségi csak tanulja meg időben, hogy milyen is az a verejtékes fizikai munka meg a munkásosztály, szóval, szerdánként dolgozgattunk Eötvös-diákként a csepeli motorkerékpár-gyárban. A múzeum időrendi sorrendje egy szétrozsdált lelettel kezdődik, aztán szép sorban a jöttek a teleszkópos, lengővillás modellek, oldalkocsival vagy anélkül, ilyen-olyan speciális feladatra gyártva, jöttek az exportra gyártott különlegességek, a sportmotorok, a megnyert díjak, hozzá mindig a szóbeli magyarázat is, szóval lebilincselő, figyelmet ébren tartó dolog ez, még múzeumpedagógia is van, gyerekeknek külön asztalon feladatok bőven, igen érdekes múzeum ez, ajánlom is lelkesen bárkinek!