Tíz másodperc

Friss élmény. Anyu, apu és két gyermek a Tagore sétányon. Kiváló választásnak tűnt, európai minőségnek a büfésoron. A rokonszenvesen kopaszodó pincér hamar megjelent, felvette az italrendelést. Felvette volna. Sajnos a gyerekeknél ez lassabban megy... Pincér bácsi elrohant. Pár perc múlva visszatért ás felírta a hiányzó italokat. Az étterem reklám-étlapján volt, hogy három fogásos menü kedvezményes áron, persze ebből kértük. (A kedvezményes étlapon kb. 8 féle leves 8 féle második és kétféle desszert szerepelt.) Lassan kezdtem el sorolni, hogy fel tudja jegyezni a rokonszenvesen kopaszodó, mire rám förmedt:
"Uram! Mindenki ezt akarja enni 10 másodpercem van minden asztalra!!!"
Elhadartam gyorsan, nehogy még több inzultus érje a Családot.
Az ételeket hordták szépen és gyorsan. Ami pozitív, hogy a desszertet leszámítva minden (gyümölcsleves, fokhagymakrém leves, bolognai, marhapörkölt) rettentően finom volt.
A kiszolgálás viszont egy gulag-láger szintjét idézte. A szomszéd asztaloknál is sok volt a panasz, pld. alkoholmentes sör helyett alkoholost hoztak, a másik helyen már nem módosíthattak a rendelésen.
De a csúcs! A mellettünk lévő asztalhoz leült két ifjú hölgy, pár perig ültek és vártak, majd abbahagyván a várakozást, elindultak másfelé. Rokonszenvesen kopaszodó akkor érkezett és rájuk szólt: "Mi van, indul a hajó???"
Ehhez képest tőlünk kapott 300 Ft borravalót. Remélem, beiratkozik valami pincér-tanfolyamra. Ha ő ottmarad, mi biztos nem eszünk többet ott.