Kötelező a foglalás

Balatonlellei egy hetes családi nyaralásunk során egy nap volt, amikor az idő hűvösebbre fordult, ezért a környékre indultunk kirándulni, felmentünk a Kis-hegyre. A kis kápolna után leparkoltunk, szétnéztünk, sétáltunk a hegyen, ekkor még nem nyitott ki a Présház. Az eredetileg tervezett és meghirdetett nyitáshoz képest is csúszásban volt a személyzet, így mire a kapukat megnyitották, addigra már kb. tucatnyi vendég összegyűlt a kapuban. Akkor még nem tudtuk, hogy aki nem foglalta le előzetesen az asztalát, annak esély sincs a ház körüli teraszokon leülni, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a környező szőlőkre és az északi oldal hegyeire. Valóban, minden asztalra ki volt téve a "foglalt" tábla és a vendégek folyamatosan érkeztek. Mondjuk, voltak asztalok, több is, ahol csak 2 vagy 3 órával későbbre volt foglalt időpont rögzítve, de így sem tettek engedményt a pincérek. A kertben lévő, nagyon egyszerű és csupasz, azaz abrosz nélküli faasztalok egyikéhez ülhettünk csak le, ahol nem volt semmi árnyék (addigra megjavult az idő és hétágra sütött a nap). Mivel a fogadtatás egyáltalán nem volt kedves, érthető módon a szüleim már nem akartak itt enni, viszont megittunk 1-1 italt, a gyerekek és a sofőr üdítőt, gyümölcslevet, ketten pedig bort. IKON 2011-es Pinot Noirt (360 Ft/dl), ami kiválónak bizonyult.
Nekem nagyon tetszett a présház és az egész környék is, sajnáltam, hogy nem jól alakult a program. Azért nem szomorkodtunk, utána visszamentünk Lellére, és máshol ettünk. De ott nem volt ilyen szép a kilátás és a környék, mint itt fenn a hegyen. Én szeretnék visszajönni.