Hogy milyen itt a palacsinta?

Azt sajnos nem tudtuk meg, de haladjunk sorban:
Szlovéniából hazafelé tartva, már előre terveztük, hogy a Balaton mellett fogunk estebédelni, de konkrét elképzelésünk nem volt a helyet illetően. A számítógép segítségét kértük és a GPS a Gulya Csárdát dobta nekünk.
Az épület kívülről tetszetős, parkolóhely van bőven, hát lássuk! Ha már vízpart, akkor legyen harcsapaprikás. Megkérdeztem, hogy milyen harcsából van.
Válasz1: Jó kérdés! Nem tudom, megkérdezem.
Válasz2: Afrikai harcsából. (illúzióromboló) :(

Végül marhasültet és marhapörköltet rendeltünk és azokat a bizonyos palacsintákat.
A marhás dolgok finomak voltak, de semmi extra - csak finom!
A palacsintára jó félórát vártunk, de hiába. Kértük a számlát. Ezután viszonylag gyorsan kiderült, hogy nem hozták még ki a palacsintát.
Jajjjajj! Ezután ketten is elnézést kértek (zavartan nevetgélve) és a felszolgálónkkal vitették el a balhét (őt nem láttuk többet) - "tanuló még, elfelejtette". Viszont mi a Gulya Csárdába jöttünk ebédelni és nem a tanuló felszolgálóhoz.
"Várjanak egy percet, becsomagoljuk önöknek, mint a ház ajándékát" - Na ez nem hangzott el! Így aztán én kérek elnézést, mert nem tudom megválaszolni a címben feltett kérdést. Nem tudom, hogy milyen itt a palacsinta.