A GÉNIUSZ NYOMÁBAN

Békés megyei rövid kirándulásunk befejezéseként látogattuk meg a Munkácsy Mihály Múzeumot, amelynek az elnevezése kicsit félrevezető is lehet, ha előre nem tájékozódik az idegen. Ez ugyanis egy klasszikus megyei múzeum, széles körű gyűjtői és állandó kiállítási tematikával. Nem véletlen viszont az intézmény 1951 óta használatos elnevezése, hiszen Békéscsaba kulturális ismertségét, megismertetését erősen a városhoz kötődő Munkácsy Mihály festőművészre, munkásságára építi. És a kiállítások középpontjában is a nagy festő műveinek, hagyatékának bemutatása áll.
A neoklasszicista épület kívülről kicsit elhanyagoltnak látszik, a főlépcsőn álldogáló Munkácsy-szobor pedig egyes bírálói szerint olyan, mint egy gólem, szerintünk csak kicsit töpszlin bumfordi. Tőle pár méterre pedig egy régebbi, sablonos Munkácsy-fejszobor árválkodik.
Az épületen belül viszont tökéletes rendezettséget találtunk, a Munkácsy-terem kialakítása pedig kifejezetten elegáns, nagystílű. Az írásos ismertetők jól segítik a néző eligazodását. Nem így az az ijesztő valami, amely egyszer csak hangos csattogással beüzemelődik, majd valami vetítésfélével, de rosszul hallható szöveggel beszél a festőről. Nem értettünk belőle szinte semmit, viszont zavaró volt. A QR-kóddal lehívható szövegben pedig szerintünk több volt a szép szavú közhely, mint a valós tájékoztató tartalom.
A Munkácsy-festmények adják a maguk színvonalát. De mert nekünk ebben az évben már nem az első kiállítás, amit láttunk a művész képeiből, és kifejezetten rajongói nem is vagyunk, most egy időre elég is.