Valami ehetőt keresni

Nem volt nyitva az az étterem, ahová mentem volna Budaörsön, vágtam egy grimaszt Budaörsnek, és kiruccantam nyugat felé az egyesen. Nem sokáig persze, csak addig amíg valami ehetőt nem találok. Ez kb. idáig, az Outlet-kupac üzletekig tartott, itt reméltem, hogy csak akad valami ennivaló is, nem csak márkás dömpingtermék. És akadt, persze, csupa junk food, hamburgerek, ilyen-olyan szendvicsek... egyik üzlet sem volt valami vonzó. Rosszkedvűen ténferegtem, aztán kiderült hogy a Dupla Lecsóban azért mégis van valami ehető is! Némi szimatolás után rájöttem, hogy zúzapörkölt is van, nem csak lecsó. Igaz, hogy én azt talán főtt burgonyával jobban szerettem volna, de itt négy-öt köret között olyan nem volt, így hát rizs lett belőle. Le kell ülni, mert ilyen kis pittyegő csipogót kapsz, az majd erőszakoskodik, ha kész az étel. De én voltam az egyetlen vendég, nem láttam értelmét ennek az elektronizált szertartásnak. És egyébként is, mi a fenét kell olyan hosszan készíteni egy pörköltön? Nyilván kész van. De sok bűvészkedés után, amit nem értettem, tényleg kész is lett. És nagyon jó volt, ismerjük el! Nem az a piaci minőség, a harsányan magyaros, hanem a lágyított, kontinentális fajta. De semmi baj nem volt vele! Uborkát kértem hozzá, ez már kicsit rázósabb feladat. Vaskos műanyag villák vannak, ha azt beleszúrod, akkora sebet ejt az uborkán, hogy kettétörik, nem marad rajta a villán. A pici műanyag tálalóvályú elég alkalmatlan arra, hogy késsel. villával egyél. A pörköltes edényt sem erre találták ki, ha kevés van az alján, akkor fentről, függőlegesen kell behatolnod az evőeszközökkel, hogy enni tudj. Ezek az apróbb vagy nem apróbb kellemetlenségek, amik változatosabbá teszik az ebédet. Utána egy barackos tea, semmi különös. Az ebéd viszont olcsó, nagyon. 1700 forint körül kapsz egy nagy tálka zúzapörköltet rizzsel.