Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Magyarország sem maradhatott ki a kertépítészeti trendből, ami több is mint divathullám – inkább a valódi természeti értékekhez való kapcsolódás. Olyan helyszínek kialakítása, ahol nem a geometriai szabályosságban, hanem a kicsit kusza, de annál valódibb szépségben találhatunk örömet.
Az angolkertek erdőkből, ligetekből, rétekből, tisztásokból, sík és dombos vidékekből, valamint az ezeket a tájakat utánzó elemekből álló parkok. A növények elrendezésében általában semmilyen mértékű szabályosság, vagy túlzott precizitás nincsen (például a virágok elszórva ékesítik a füves területeket, ahelyett, hogy tökéletes ágyásokba ültették volna őket). A mesterkéltség helyett tehát a valódiság és a természetszerűség a kulcsszó, ami valljuk be, igazi felüdülést hozhat az épített, megkomponált környezetben (és a sokszor szétfilterezett online térben) töltött hosszú-hosszú idő után!
Jellemző még az angolparkokra, hogy apróbb tavak, csörgedező patakok, mesés platánfák, romantikus virágok kapnak bennük helyet. A szabálytalan vonalvezetés természetesen ne tévesszen meg senkit – ez nem egyenlő az elhanyagoltsággal vagy rendezetlenséggel! Érdekesség, hogy Alexander Pope, a 18. század első felének egyik legnagyobb angol költője (William Shakespeare és Alfred Tennyson után őt idézik a leggyakrabban az angol nyelvű szerzők köréből) fogalmazta meg elsőként, hogy mit is takarnak az angolparkok.
Az ő megfogalmazásában az angolkertek illeszkednek a táj adta körülményekhez, szinte egybeolvadnak a természettel, nincsenek körbekerítve, kontrasztosak, de kerülik a geometriai szabályozottságot, a növényeket és díszcserjéket pedig elszórva vagy csoportokba ültetve kell elhelyezni. Nézzük is, itthon hol találod a leggyönyörűbb és legromantikusabb parkokat!
A meghitt tóvárosi városrész rejti a magyarországi angolkertek legrégebbi és egyben leghíresebb darabját. A tatai angolparkot az Eszterházy család építtette a 18. században (az ő kezdeményezésükre terjedtek el itthon is az angolkertek). Mesés ligetei, sétányai és műemlékei vannak, sőt hidakkal, gótikus templomromok között csörgedező vízeséssel és egy Pokol elnevezésű műbarlanggal is találkozhatunk.
6 angolkert, amit látnod kell - Tatai Angolkert
6 angolkert, amit látnod kell - Tatai Angolkert
Igazán könyvbe illik a dégi, klasszicista stílusban épített Festetics-kastély és annak angolparkja. Szívd magadba te is a kastély történetét, a park legromantikusabb részleteit (az ősfáktól a növényritkaságokig), a Szerpentin-tó gyaloghídjain való séták relaxáló hatását, és a szigeten álló Hollandi-ház szépségét! Izgalmas, hogy a németalföldi stílusban épült Hollandi-házhoz régebben csak dróton áthúzható csónakkal tudtak átjutni az emberek, a híd csak később épült meg.
6 angolkert, amit látnod kell - dégi Festetics-kastélypark
Az Esterházy-kastélyról úgy tartják, hogy parkjának fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceg idejére tehető. A lakosztályokhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakertek kapcsolódtak, a díszudvart szökőkutak ékesítették, sőt a rokokó pompához vízesések, szökőkutak, és mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak is nagyban hozzájárultak. A napjainkban angolkertként emlegetett részt csak 1906-ban parkosították. A sok-sok növénykülönlegességgel borított terület természetesen napjainkban is leveszi a lábukról a turistákat. Érdemes azonban az északi parkban is tenni egy sétát: a sportpályán, parkolón és kempingen túl mocsárciprusokat, öreg platánfákat, egy szomorú bükköt, és hársfasorokat is megcsodálhatunk.
6 angolkert, amit látnod kell - fertődi Esterházy-kastély angolparkja
Szállástippek Fertőd környékén>>
Bámulatos angolparkot kapott a Pollack Mihály tervei alapján átalakított, klasszicista soponyai kastély. Az épület körüli kertépítésről már a 18. század közepéről vannak említések, de akkor még igencsak gyerekcipőben járt az angolparkok Magyarországra érkező trendhulláma, így hát francia barokk stílusban épülhetett meg a díszkert. Az 1807-es kastélybővítés viszont kitűnő alkalmat jelentett a lélegzetelállító angolkert létrehozására.
Bár a kastély jelenleg nem látogathó, a parkba be lehet menni.
Tudtad, hogy a Batthyány család keze nyomát hordozza magán az ország egyik legkorábban épített tájképi kertje, a kisbéri angolkert? A ma is nyugodt, csendes és varázslatosan szép parkot 1774-ben létesítették a Batthyány-kastély körül. A kerthez tartozik még az úgynevezett Nagy-tó, amelyre pazar kilátás nyílik a kastély déli szárnyának ablakaiból. A tónál egyébként egy mészkőből faragott Neptun-szobrot is elhelyeztek, ám ez sajnos nem állta ki az idő próbáját. Napjainkban platánfákat, vadgesztenyefákat, perzsafákat és amerikai ámbrafákat is megcsodálhatunk a kisbéri angolkertben, amelynek hírét a Pokol-dombhoz fűződő, helyi legendák is messzire viszik. Ez egy barlangrendszerbe torkolló műrom, amelynek az volt az eredeti küldetése, hogy a város felől eltakarja a labirintus elejét. Létrejöttére a helyiek saját fantáziájuk szerint találtak ki anekdotákat.
Az angolparkok sorából hiba volna kihagyni a szépen gondozott Kazinczy Ferenc Emlékparkot Széphalomból, amely a Magyar Nyelv Múzeumát öleli körül. A kulturális kalandozások előtt vagy után szívd magadba a természet szavát is: csodáld meg a gyertyán, akác, kocsányos tölgy, kőris és erdei fenyő fafajokkal ékesített kertet, ahol egy ligetes, füves rész is pihenésre csábít!
Érdekesség, hogy egy fehérakác-sarjat is felkutathatsz az emlékcsarnok déli oldalán, amelynek ősét vélhetően maga Kazinczy Ferenc ültette (az eredeti fa 1996 nyarán sajnos elégett). Irány Széphalom, ahol az irodalom és a természet szárnyán is kirándulhatsz!
Fotó: nyelvmuzeum.net
