Az első igazán enyhe, tavaszi hétvégék olyanok, mint egy pohár víz a sivatagban. A hosszú, sötét hónapok után szinte nincs is másra szükségünk, mint nyakunkba venni egy bájos útvonalat, feltölteni D-vitamin-raktárunkat a faágak mellett átszűrődő napfényből, és rádöbbeni, mennyi élmény vár ránk, ha túracipőt húzunk. Bújjatok bele ti is kedvenc csukátokba, és kezdjétek a friss kirándulószezont a Börzsöny egyik különleges szegletén!
Az egykori kisvasút sínpárja a Csarna-völgyben
A Csarna-patak menti ösvény azért is hiánytalan választás az első tavaszváró kiruccanásotoknak, mert könnyebb, lightosabb sétákat, vagy épp hosszabb bandukolásokat (például egy-egy kilátót célba véve) is lehet oda tervezni. Így az edzettebb, szívósabb társaságok és a lazább sétautakat kedvelők is megtalálhatják, amit keresnek.
Az útvonal kezdete viszont közös metszet: a 900 fős Kemence határán fekvő Feketevölgy Panziónál kell nekilódulni (ami egyben a hétvégenként és ünnepnapokon közlekedő, kemencei erdei vasút Feketevölgy nevű végállomása is). Majd az egykori kisvasút napjainkban már csak nyomokban létező, mohalepte sínpárja mentén kell továbbhaladni.
Tipp: Bármelyikre is szavaztok, ajánlott vízálló cipőbe bújni, hiszen többször is előfordulhat, hogy át kell gázolni a patak köves medrén.
Ha a lazább sétára szavaztok, akkor nincs is más tennivalótok, mint a K jelzés követésével végigjárni azt a körülbelül 2,5 kilométeres utat, amivel a Csarna- és a Kuruc-patak ölelésében fekvő Hamuházhoz fogtok megérkezni. Itt dönthettek, hogy visszafordultok, és 5 kilométeres távval zárjátok a túranapot, vagy inkább meghódítjátok a csóványosi kilátót (plusz 11 kilométernyi kirándulással).
Ha az utóbbira voksoltok, a K+ jelzésű ösvényt kell követni, amely a Hamuháztól tovább is csodás erdei, dimbes-dombos, sőt emelkedőkkel tarkított terepen fog tovább vinni. Amikor kiérkeztek a Magas-hídi-rét megkapó tisztására – akár egy kellemes pihenőt vagy pikniket beiktatva –, folytassátok a kalandot a K háromszög jelzésű úton, amely végig elvezet a 936 méter magas Csóványosra.
Tipp: Vidd magaddal a fényképeződet, hiszen a csóványosi kilátóból lélegzetelállító panoráma nyílik a dimbes-dombos halmokra, amiknek minden részlete nyugalmat áraszt!
Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Csóványos, 938 méter / Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
És vajon hogyan fogtok visszajutni az összetéveszthetetlen, alpesi tetős Feketevölgy
Panzióhoz? Először a K háromszög, majd a Z jelzést követve vegyétek nyakatokba a Bagoly-kút forrását, a (szintén csodás kilátással kecsegtető) Miklós-tetőt, majd a Godó-sziklát! Így lesz az 5 kilométeres sétából inkább 25 kilométeres körtúra, amelynek a végén vélhetően jóleső fáradtsággal és boldog mosollyal tértek haza.
A Csarna-völgy fokozottan védett, vadon jellegű völgyrendszer, amely Magyarország legnagyobb kiterjedésű fakitermeléstől érintetlen erdőterülete (1000 hektár). A WWF (World Wildlife Fund) felvette kiemelt területei közé, hiszen különleges állatvilága olyan fajokkal büszkélkedhet, mint a hiúz, a foltos szalamandra, az uráli bagoly, a parlagi sas, a fehérhátú harkály és a gólya, a patakban pedig fürge csellék, sebes pisztrángok és petényi márnák is élnek.
Az egykori, ma már ódon kisvasút pályája folyamatos pusztulásnak van kitéve, az ismétlődő áradások lassan, de biztosan elmossák az ember által épített részeket. A kérdés, hogy ezt tényleg pusztulásnak, vagy inkább a természet által újra meghódított területnek hívjuk, de erről már beszélgessetek ti, a tavaszcsalogató túrátok során!