A Hauszmann programnak köszönhetően az elmúlt évek során a Budai Várnegyed felújítása gyors ütemben haladt, így ma már olyan sétautak, lépcsők, kertek és épületek tartoznak a várhoz és környékéhez, amikről évtizedekig tudomásunk sem volt, csak archív fotókon ismerhettük őket.
De lássuk, mit érdemes felkeresnünk és megcsodálnunk a negyedben!
A Budai Palota és a várnegyed második virágkora
Hauszmann Alajos 1899 és 1901 között tervezett és épített lovardát a Budai Várpalota kiszolgálására. A közel 12 ezer négyzetméter nagyságú udvarban eleinte csak az udvartartás, majd az őrség spanyol lovasiskolája vette birtokba. Sajnos 1954-ben lebontották, majd napjainkban a fennmaradt rajzok és fényképek alapján teljes hűséggel rekonstruálták. Ma egy 1500 nm-es multifunkcionális rendezvénytérként ad lehetőséget arra, hogy egykori szépségét megcsodáljuk. Az ezt körülvevő területet nevezzük ifjabb Vastagh György szobrászművész által készített, Lófékező elnevezésű szobra alapján Csikós udvarnak. Új dísz- és közvilágításával, a Lovarda mögött kialakított padokkal tördelt Törökkert kellemes pihenő terület a vár Tabán felöli oldalán.
A Budai Várnegyed második virágkora - Lovarda és Csikós udvar
A Csikós udvart és a Hunyadi udvart összekötő történelmi jelentőségű lépcső 1896-ra készült el, kényelmes összekötő lépcsősort jelentett a Várpalota és a lejjebb elhelyezkedő Lovarda és Csikós udvar között. A II. világháborút bár átvészelte, azonban a Csikós-udvar felszámolásával használaton kívül került, majd a Főőrség épületével együtt lebontották. Bájos, tekergő lépcsősorai, árkádjai és boltívei lehetőséget adnak arra, hogy kényelmes tempóban megcsodálhassuk az elénk táruló látképet, mely egyfelől a Csikós udvarra, másfelől a Tabán lankáira nyílik.
A Budai Várnegyed második virágkora - Stöckl-lépcső
Az 1904-ben létrehozott Magyar Királyi Darabont testőrség egykori őr- és pihenőhelyéül szolgált, valamit látványos őrségváltások színhelye volt. Az 1970-es évekre elbontották, 2020-ra a Hauszmann program keretén belül az eredetivel megegyező formában született újjá. Bájos, századforduló hangulatát idéző kávéháza, az előtte kialakított terasszal kellemes pihenési és étkezési lehetőséget nyújt. A teraszról pontosan a Mátyás kútra látunk rá, előttünk a Palota nyüzsgő forgataga viszi a szemet. Érdemes fellátogatni az emeletre is, ahol a magyar testőrség 260 éves múltját bemutató tárgyi emlékeket (eredeti egyenruhák, fegyverek, korabeli dokumentumok) tekinthetjük meg, a XVIII. századtól a testőrség megszűnéséig.
A Budai Várnegyed második virágkora - Fotó: Főőrség és Lovarda facebook oldala
A Csikós udvar északi végében található torony az 1891-1905 között zajlott palotabővítés áldozatául esett, és csak a második világháború után építették újjá. Mostanra a torony új külsőt kapott, belső terei is megújultak: benne kávézó és mosdó kapott helyet, ezek mellett pedig egy információs központ segíti a tájékoztatást. Érdemes elidőzni a torony környezetében kialakított kertben is, rózsabokrok, fügefák és vadszőlő bujaságában gyönyörködhetünk a mór stílusú dísz szökőkút látványában.
A Budai Várnegyed második virágkora - Karakas Pasa tornya/ Fotó: Budai Várpalota facebook oldala
Egy teljesen elpusztult terem született újjá 2021. augusztus 20-ra. A Szent István-terem a palota déli összekötő szárnyában az eredetivel teljesen megegyező módon, a magyar iparosmesterek remekműveit a legkisebb részletig pontosan újraalkotva jött létre. Hauszmann idejében a három szobából álló rész reprezentatív jelleggel bírt, prezentálva a magyarság történetét, kiemelkedő alakjait (a palotában még két ilyen terem, a Hunyadi Mátyás és a Habsburg-terem tartozott a történelmi közé). A terem mindig is látogatható volt, az uralkodó számára reprezentációs jelleggel bírt. A háború alatt teljesen kiégett, szinte semmi sem maradt belőle, a szocializmus alatt az 1967-ben megnyílt Budapesti Történeti Múzeum része lett.
A Budai Várnegyed második virágkora - Szent István- terem/ Fotó: Budai Várpalota facebook oldala
A Dísz tér és a Szent György tér között fekvő épület bár megsérült a 2. világháború során, mégsem szenvedett nagy sérüléseket, ám az akkori döntések értelmében fokozatosan visszabontották az első emelet magasságáig. Sokáig ebben a formájában ismerhettük, ám a felújítási munkálatoknak köszönhetően a Díszt tér felé néző homlokzat eredeti fogmájában szépül meg, a Szent György tér fele eső rész pedig egy új, modern kiegészítést fog kapni. Az épületbe a Hadtörténeti Intézet és Múzeum költözik.
A Budai Várnegyed második virágkora - az épület látványterve/ Fotó: Várkapitányság
Javában zajlik az épület tetőszerkezetének kiépítése, mely egykor Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján épült 1906-ban. A főváros 45-ös ostroma során súlyosan megsérült, ám végzetes sérüléseket 1968-ban szenvedett, amikor ideológiai okok miatt az épületet felrobbantották. Alkotmánybíróság épülete lesz, a nagyközönség számára is nyitott történelmi tereiben rendezvények kapnak helyet. A tervek szerint látogatható lesz az épülethez tartozó istálló és kert is.