Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Főnév esetén jelentése: "érdekes esemény vagy hír, amely lehet akár igaz vagy kitalált, és szájról szájra, gyors sebességgel terjed.”
Koncepció esetén: „Chef’s table” koncepció, amely szerint a vendégek a konyhát körbeülve étkeznek. Interaktív élmény, ahol a résztvevők szemtanúi az egyes fogások elkészítésének. A vendégek és a séfek közötti közvetlen kapcsolatnak köszönhetően a stílus kötetlen, szinte baráti. - Így fogalmazza meg az étterem.
Valójában egyszerűen „híresztelés”-t, „szóbeszéd”-et jelent.
Rácz Jenőt senkinek sem kell bemutatni, hiszen aki egy picit is nyitott a gasztronómia iránt, vagy nézi a főzőműsorok egyikét, az már legalább képernyőn keresztül hallott róla, látta őt.
A vacsorát két időpontban, és két különböző hosszúságú menüsorral lehet választani. A kora esti menüsor a rövidebb, míg a későbbi értelemszerűen a hosszabb. Mi a 11 fogásos, későbbi menüre neveztünk be.
A bejárat egy cukrászdán keresztül vezet, a hűtőkamráknál használt műanyag szalagos térelválasztón át. A picit korai érkezés miatt felkísérnek a bárba, hogy ott fogyasszuk el az első italunkat, vagy csak várakozzunk a kényelmes fotelek egyikébe huppanva.
„Ugly” ginből kérek Negronit, aperitívnek. Tökéletes! Életem top 3 Negronija között van.
A dohányzó a bár mellett található, egyenes Gerendai Károly „irodájába” kísérnek. Ötletes.
Mindenhol kortárs alkotások vannak a festményektől, a gumikacsákon át, a szobrokig, ami csak létezik. Igényesen, minden apró részletre kiterjedt figyelemmel alkották meg az összes helyiséget.
A vacsora helyszíne a 20 fős, U alakú asztal. Elméletileg közel a séfekhez, akik valójában, azért inkább egy jó 3 méter távolságban vannak, és készülnek az esti „showra”. A legtávolabbi pont lehet, hogy volt 12 méterre is az asztaltól.
Egy kedvesnek ható, ám inkább színpadias felszolgáló bemutatkozik, és jelzi, hogy ma este ő fog velünk foglalkozni. Vázolja az étterem koncepcióját, ami előttünk egy kis borítékban is található, a menüsorral egyetemben.
Kezdésnek pezsgővel kínálnak. Cava, egyszerű, semmi extra. Alap borsort kérünk az ételekhez. Amouse bouchenak érkezik 3 csodálatosan tálalt falatka. Az egyik céklás macaron, kecskesajttal. A másik kacsamáj . A harmadik pedig Pekingi kacsa, tésztába csavarva. Nagyon jó kezdés. Mindegyik egy-egy külön textúra játék. Az ízek teljesen rendben vannak, minden a helyén. Hogyha ilyen lesz végig a menü, akkor óriási élménnyel fogunk távozni.
Rumour by Rácz Jenő fine dining étterem Budapest
Padlizsán dashi, shitake gomba, répa vinagrette – alapvetően kívánta a sót, annyira nem voltak ízei. A ropogós kenyér csipsz, és a parmezán kruton jó ötlet, de nem járult hozzá, hogy egy kiemelkedő tányér szülessen. A shitake gomba nem érződött ki, a répa vinagrette nem volt elég hangsúlyos.
Polip carpaccio, avokádó, kalamata olíva, shiso tea – a polip minőségével, vagy elkészítésével lehetett némi bibi, mert nem igazán adta magát. Enyhén rágós volt, pedig tényleg vékonyra volt szeletelve. A fűszereknél nem írták, de annyira erős kapor olajjal (vagy az lett volna a shiso tea) volt meglocsolva, hogy szinte semmilyen más ízt nem lehetett érezni. Teljesen elvitte a fogást. Volt egy két jó elem a tányéron, de azért az egyszerű boltinak tűnő kaviár… azért, na. Természetesen szép volt a tálalás.
„A séf kedvenc reggelije”, burgonya dosa masala, mangalica sonka, füstölt tejföl – ez kifejezetten izgalmas étel volt. Ropogós hengerbe töltötték a füstölt tejfölt, és az egészet szárított mangalicasonkába tekerték. Élvezetes kis ropogtatnivaló. Picit sós volt összességében, de szeretjük a sósat.
Isigny osztriga, zeller, csontvelő, zöldalma, savanyított mustár – egyáltalán nem jött át a koncepció. Minden elem különálló volt. Önmagában rendben van, de együtt nem adott semmilyen kellemes hatást. Kicsit keszekusza ízvilágot alkotott.
Tönkölybúza, karalábé, salotta, élesztő eszencia - a krém, ami körülölelte búzamagokat, és kitöltötte a salotta hagyma karikákat jó volt. Amúgy egyszerű pirított hagyma, rengeteg tönkölybúzával.
Rumour by Rácz Jenő fine dining étterem Budapest
Brokkolini, „szaznapos tojás”, mimosa, gochujang, capsicum, kapribogyó – ez minden részletében remekül sikerült. Eszméletlenül zsenge volt a brokkoli, nagyon határozott lendületes ízekkel bírt a fogás. Azért nem árt, ha van nálunk egy értelmező kéziszótár is.
Égetett karfiol, barnavajas hollandi mártás, dehidratált marhapofa, shimeji gomba – ez is remek étel volt. Jól hozta az ősz hangulatát. Erőteljes, karakteres ízei voltak. Kifejezetten kreatív a szárított marhapofa, ahogy fűszerként ráreszelik az ételre.
N2 sorbet, fermentált ananász, alpesi szénatea, dinnye, tökmagolaj – kellemes, vacsora közbeni frissítő. Egy picit nagyobb körítéssel, mint amit elbír maga az étel.
Görbeházi galamb, fenyőmag, szecsuáni fokhagyma – elképzelhető, hogy csak az én tányéromra került egy „idősebb” madárka, de a steak kés alig vágta el a húsát. Az ízek zseniálisak voltak. Tiszta Kína.
Citrus, Bodzavirág méz, mugicha sorbet, krémsajt, sumak – desszert fronton teljesen rendben. Van egy kis vicces játék vele, amit nem lövök le, de az egésznek gyerekkori élményt adott. Mindenki mosolygott.
Popcorn, karamellizált fehércsokoládé, banán, passió gyümölcs – csókoljuk a cukrász kezét. Igaz, már nagyon nagyon tele volt a pocakunk, de ez volt az az étel, amit nem tudtunk otthagyni. Egy falatot sem.
Rumour by Rácz Jenő fine dining étterem Budapest
A szerviz picit kaotikus volt az elejétől a végéig, ami furcsa egy ilyen színvonalú helyen. A felszolgálók fele inkább mű, mint igazán kedves, és udvarias, de a többiekre nem lehet panasz. Amúgy a kiszolgálás rendben volt minden téren. Egy pici baki volt, hogy az elején jelezték, hogy a borokból nyugodtan lehet utántöltést kérni, ami számunkra azt jelentette, hogy benne van az árban, majd a vacsora háromnegyedénél jött egy kifejezetten jó tétel, és megkérdeztük, hogy tényleg lehet frissítést kérni, akkor mosolyogva töltöttek, és mondták, hogy természetesen. A végén úgyis felszámolják pohár árban. Mentségükre legyen szólva, hogy ezek után megfelezték az összegét. Korrekt.
A séf asztal koncepció szerintem nem valósult meg igazán. Talán az asztal jobb sarkán ülők tényleg közel vannak a séfekhez, de az asztaltársaság nagy része azért kellőképpen távol, nemhogy beszélni, de kérdezni se tudjunk tőlük, pedig pont ez lenne a lényege.
A konyha a maga nemében egész jó, de azért ennél sokkal jobb is tudna lenni. Érezni benne az erőt, hogy többre képesek. Elképzelhető, hogyha a séf személyesen felügyeli a dolgokat, akkor más élményt kapunk, de most épp nem volt ott.
Talán legközelebb. Talán…
Szerző: M
