Okleveles emlékek alapján a vár 1258-ra készült el IV. Béla utasítására, melyhez felesége, Mária királyné hozománya adta a pénzügyi alapot. Elhelyezkedéséből adódóan mindig kiemelt szerepet kapott királyaink székhely választásakor, olyannyira, hogy Károly Róberttől kezdőden a Szent Koronát is itt őrizték, illetve későbbi utódja, Luxemburgi Zsigmond koronázására is a fellegvárban került sor. Az épület első nagyobb átalakítása Mátyás uralkodása alatt kezdődött el, gótikus stílusú homlokboltozatok és nagytermek tették még fényűzőbbé az építményt. A felfelé ívelő éveket követően a török hódoltság időszaka sajnos Visegrádot sem kímélte, Buda elfoglalása után már a szultáni csapatok kerülgették a várat, de végső pusztulására csak az 1685-ös ostrom után került sor. Buda stratégiai jelentősége miatt a fellegvárból hamar a főváros felé vonultak, és onnantól kezdve a nép kezébe került az erődítmény sorsa.
Visegrádi Fellegvár, az ország egyik legnépszerűbb látnivalója
A következő évszázadokban az időjárás és az ott élők bontogatták öreg falait, a valódi helyreállító munkákra egészen 1960-ig kellett várni. 2017-ben a Nemzeti Várprogram keretében újították fel, de ha eredeti pompájában szeretnénk újra látni ezt a lenyűgöző történelmi emléket, abban még a következő generációknak is rengeteg feladata lesz.