Nagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki véletlenül bukkanjon rá az uzdpusztai romkápolnára, mely egy erdős ligetben rejtőzik a kíváncsi szemek elől. Ha kifejezetten azért megyünk, hogy láthassuk az ország egyik legeldugottabb romját, akkor Göllét írjuk be a GPS-be, és a temető mellett vezető földúton haladjunk a cél felé. Érdemes egy napfényes őszi napon ellátogatni ide, és élvezni a nyugalom egy teljesen más szintjét.
Az Uzdpusztai romkápolna minden oldalról új formáját mutatja
Szálláshelyek Gölle környékén>>
A feljegyzések szerint Cikó már az őskorban is lakott volt, így talán nem meglepő, hogy a kis település később templommal bővült. A cikói – vagy másik nevén máriaszéplaki – rom egy 12. századi épület, az Ó-templom maradványa. Halványan még itt-ott láthatók egy régi freskó emlékei, és ha fizikailag már nem is maradt sok belőle, az irodalomban örök helyett kapott, köszönhetően Vörösmarty Mihály Széplak című versének, valamint Illyés Gyula Kora tavasz című regényének.
A Cikói romtemplom részletgazdagságát közelről csodálva még freskók maradványaira is lelhetünk
Szálláshelyek Cikó környékén>>
2022-ben újították fel a töki templomromot, a restauráláshoz a környékről gyűjtötték össze az eredeti köveket. Az épületet körülbelül 800 éve emelték, a török uralkodás alatt a helyiek elköltöztek a környékéről, így a templom is szép lassan a természet martalékává vált. A felújításnak hála nem csak a falai, de a környezete is jobb színben tündököl, így bátran szervezhetünk ide egy délutáni kiruccanást.
A 800 éves töki templomrom restaurációját követően megújult környezettel és falakkal várja az érdeklődőket
Balatonlelle-Rádpuszta ad otthon az Árpád-kori romtemplomnak, mely nevéből adódóan a 13. század első felében épült. Megmaradt falai is impozánsak, 8-10 méter magasból tekintenek le a túrázókra, és azokra, akik nyaranta orgonakoncerteket hallgatnak itt. A Balaton az év összes évszakában izgalmas célpont, így egy őszi kirándulás során érdemes ezt a romot is útba ejteni.
A Rádligeti Árpád-kori romtemplom Balatonlelle kihagyhatatlan látványossága
Valószínűleg a tatárjárás után épült a nagykeszi templomrom, egy fennmaradt oklevél arra enged következtetni, hogy Szent Péter tiszteletére emelték. A falu később sok viszontagságon ment keresztül – török hódítás, 15 éves háború –, de néhány fal még ma, évszázadokkal később sem adja meg magát. Ha szeretnénk saját szemünkkel látni, akkor Gyepükajánból jó időben egy murvás úton juthatunk el ide.
A Nagykeszi templomrom sok száz éves múltjával még ma is magabiztosan áll
Szálláshelyek Gyepükaján környékén>>
A Domonkos-rendi templomromnak és Tiszaderzsnek a Rákóczi-szabadságharc idején volt a legrosszabb sorsa (bár a török uralom sem érintette kellemesen), a községet az 1700-as évek elején teljesen felégették. Később története jobbra fordult, és a sokat látott templom néhány fala most is büszkén áll, hű lenyomataként a középkori magyar történelemnek. A Tisza-tó is egy karnyújtásnyira van, így össze is köthetjük a két látványosságot.
A Domonkos-rendi templomrom igazi túlélőként áll a kirándulók előtt
Szálláshelyek Tiszaderzs környékén>>
Szent András tiszteletére emelték a Taliándörögdön található templomot, melyből napjainkra csak romok maradtak. Az első köveket az 1100-es években tették le, a ma látható romok a 14. században épült falak maradványai. A helyiek rendkívül büszkék történelmi emlékükre, és örömmel mutatják meg az odalátogató érdeklődőknek.
A helyiek büszesége - a Szent Andrásnak állított templom romjai
Szálláshelyek Taliándörögd környékén>>
Előkelő helyen, a Vértes lábánál, négy település ölelésében áll a zámolyi Kerekszenttamási templomrom, mely feltehetőleg egy 12. században épült szentély nélküli rotunda, azaz kerektemplom volt. A templom az egykori falu helyét jelöli, melyből semmi más nem maradt, csak ezek a düledező romok. Körfala hófehér köveit forró mészhabarccsal forrasztották egybe, ezáltal olyan, szinte elpusztíthatatlan szerkezet jött létre, ami kiállta az évszázadok próbáját, ennek köszönhetően csodálhatjuk meg mi is.
A Kerekszenttamási templomrom az egykori falu emlékét őrzi
Szálláshelyek Zámoly környékén>>
A mai Hódmezővásárhely területén egykor számtalan falu terült el, melyek az idő múlásával fokozatosan eltűntek, de egy templom kitartóan bizonyítja, hogy ott egykor nagy élet volt. A Csomorkány nevű falu körülbelül 420 éve tűnt el a térképekről, előtte az Árpád-kor óta folyamatosan lakott volt. Ha felkeresnénk a romokat, akkor a környéken kilátót, egy tűzrakó helyet, történelmi emlékfalat és padokat is találunk, így akár családi kirándulást is szervezhetünk ide.
A Csomorkányi templomrom szintén egy hajdani falu utolsó épületeként fogadja a kirándulókat
Szálláshelyek Hódmezővásárhely környékén>>
A Kesztölchöz tartozó Klastrompuszta arról híres, hogy itt találjuk az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első kolostorát, melyet 1250-ben alapítottak. Sajnos 1526-ban a törökök lerombolták a templomot, majd a természet annyira átvette a hatalmat, hogy a visszatérő szerzetesek sem találták meg a maradványokat. Velük ellentétben mi már könnyedén megleljük a Szent Kereszt kolostort, és egész évben szabadon látogathatjuk is.
A Szent Kereszt pálos templom igazi történelmi jelentőséggel bír
Szálláshelyek Kesztölc környékén>>
Regöly határában egy rég elnéptelenedett falu, Somogy emlékét őrzi egy templomrom, mely a falu egykori egyházának maradványa. A feljegyzések szerint 1722-ben a katedrális tornya még ép volt – de azóta eltelt 300, háborúkban és természeti csapásokban gazdag év, és mostanra csak egyedül árválkodó falak maradtak. Jelenleg egy kis dombtetőn áll, szántóföldek ölelésében, így a látogatók nem csak a történelemből kapnak egy kis ízelítőt, de a zavartalan nyugalomból is.
A Somolyi templomrom tökéletes választás egy őszi kiránduláshoz
Szálláshelyek Regöly környékén>>