Magabiztosan kijelenthetjük, hogy nem csak Tihany, de az egész Balaton egyik legismertebb látványossága a Tihanyi Bencés Apátság. A Tihanyi-félszigeten fekvő épület szinte hihetetlen, de pár évtizeden belül már az ezredik évfordulóját ünnepli, hiszen I. András király 1055-ben alapította. Nem véletlen, hogy a történelemórákról is ismerősen cseng a monostor neve, ugyanis alapító okleve a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék, benne a híres kifejezéssel: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea", azaz "Fehérvárra menő hadi útja". A tatárjárást még átvészelte, de a törökök már nem kímélték az apátságot, abban az időben a végvárrendszer fontos része volt. A későbbi évszázadokban tűzvészek és felújítások váltották egymást, de szerencsére napjainkban kiváló állapotban van.
Az épület körül is érdemes sétálni egyet, ugyanis a monostor mellől lélegzetelállító kilátás tárul elénk a Balatonra.
Tihanyi Bencés Apátság
Aki azt gondolta volna, hogy a Tihanyi apátságnál nem talál régebbit idehaza, az most bizony meg fog lepődni: a Pannonhalmi Bencés Apátság alapításához még messzebb kell visszaugranunk a történelemben, egészen 996-ig! Egy bő évezred után, jelenleg is hatalmas élet van a falak között, az ott lakó szerzetesközösség többek között bentlakásos gimnáziumot működtet, kulturális munkát végez, és még borászatuk is van. A jelenlegi épület az apátság harmadik temploma, melyben a korábbi kettő falmaradványai is megtalálhatóak.
A Szent Márton-bazilika méltán népszerű a látogatók körében, hiszen történelmi értéke mellett művészettörténeti szempontból is kiemelkedő. A könyvtárterem 400 ezres gyűjteménye számos ritkaságot tartalmaz, míg a templom 55 méter magas tornya a hazai építészet egyik legelismertebb alkotása. A környéken rengeteg izgalmas túraútvonal található, így az apátság látogatását egy kirándulással is össze lehet kötni.
Szállásajánlatok Pannonhalma környékén>>
Pannonhalmi Bencés Apátság
A ciszterci rend magyarországi központja a Zirci Ciszterci Apátság, melyet III. Béla király alapított 1182-ben, ahova az első szerzetesek Franciaországból érkeztek. Eleinte csak „bakonyi"-nak nevezték, de már 1199-ben megszületett az azóta is használatban lévő Zirc név. Az apátság lakói békés nyugalomban töltötték napjaikat a Bakony mélyén, mígnem a török hódítók elüldözték őket, a templomot pedig feltúrták. A középkori romokat a 18. században elhordták, és helyükön teljesen új templomot és kolostort húztak fel.
Temploma, a Nagyboldogasszony Bazilika látványos barokk építmény, de a Ciszterci Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum is sok látogatót vonz. Az apátság saját sörfőzdével büszkélkedhet, mely 1735-ben kezdte előállítani a nedűt. A sörfőzde később ugyan megszűnt, de 2015-ben újra elindult, természetesen az eredeti eszközök jelentős modernizálásával. Az apátság arborétuma is megér egy kirándulást, 22 hektáros, hazánk legépebben megmaradj angol parkjában gyönyörű növényeket láthatunk.
Szállásajánlatok Zircen és környékén>>
Zirci Ciszterci Apátság