Korábban már írtunk arról, milyen hagyományokra vezethető vissza ez az ünnep, de talán kevesen tudják, hogy az ősi kelta fesztivál, a Samhain adta az alapot az ünnepkör kialakulásához. Az október 31-től november 1. estig tartó ünnep alatt tisztelettel adózhattak az e világi és a túlvilági határok elmosódásának, ami azt is jelentette, hogy kapcsolatba léphettek őseikkel.
A rituális pogány ünnep több olyan szertartást is takart, amik a szellemekhez kapcsolódtak. Feltehetően egy egyszerű jelmezt viseltek, amivel „álcázhatták” magukat, és lámpásokkal tartották távol az ártó szellemeket. A keresztény vallás térhódításával a szokások visszaszorultak, ám nem koptak ki teljesen. A misztikus rituálék könnyedebb szórakozássá alakultak át, a 19. században a Halloween partik egyfajta társkeresési lehetőséget jelentettek a fiatal nők számára.
Olyan szokások vonultak be a köztudatba, mint a tükörnézés: abban reménykedve néztek hosszan a tükörbe, hogy ily módon megláthatják a jövőjüket. Egy másik szokással üzenetet válthattak egymással: a tejjel megírt üzenetet egy dióhéjba rejtették, amit tulajdonosa, ha felmelegített, láthatóvá vált a tartalma. Írországban a mai napig megsütik a Barmbrack nevű mazsolával, aszaltgyümölcsökkel, dióval ízesített süteményt, amibe elrejtettek egy érmét. Aki a gyümölcskenyérnek azt a szeletét kapta, amiben az érme megbújt, egy éven belül megházasodik.
Szállásajánlatok az őszi szünetre, ahol rengeteg halloween programmal várnak>>
A tökfaragás az egyik legismertebb Halloween-i program lett.
Az Egyesült Államokban az 1845–1849 között, mintegy 2 millió ír bevándorló megjelenésével lett ismert az ünnepkör. Az írek magukkal hozták ősi szokásaikat, így a Halloween-t is. A 20. század eléjére kereskedelmi árucikk lett az ünnepből: képeslapokkal, csontváz figurákkal, maszkokkal, jelmezekkel bővült a kínálat, divat lett a töklámpás faragás, a rémisztő jelmezek viselése vagy a gyerekek számára az édes csínytevések, mint a Trick or treat! vagyis Csokit vagy csalunk!
Napjainkra Halloween köré rengeteg program és szokás épült.
Mexikóban a kétnapos Dia de los Muertos (Halottak Napja) ünnepen, ami november 1-jén és 2-án zajlik, halottaik előtt tisztelegnek. Úgy gondolják, hogy október 31-én éjfélkor megnyílnak a Mennyek kapui, és a gyerekek lelke visszatér a Földre, hogy egy napra ismét családjukkal lehessenek. November 2-án pedig a felnőttek lelke jön le az égből, hogy ők is csatlakozzanak az itt lévőkkel.
A Dia de los Muertos ünnepe nem kapcsolódik a Halloween-hez, hiába hasonló a két dátum. Legjellegzetesebb és legismertebb jelképe a Catrina koponya, a női csontváz, akit színes tollakkal díszített kalapot visel.
Dia de los Muertos (Halottak Napja) jellegzetessége a festett arc.
Romániában Szent András napján (október 30.) előkerülnek a fokhagymák, amiket előszeretettel lógatnak az ajtókra, hogy távol tartsák a szellemeket. A klasszikus Halloween-i hagyományokon túl nagy érdeklődésnek örvend a Bran kastély, amit a Drakulát megidéző, Vlad Tepes otthonának tartanak. De épp így népszerű a vajdahunyadi Corvin vár is, ahol sok szobában középkori kínzóeszközöket állítottak ki, és ahol a Halloween-t félelmetes hangok kíséretébe, ijesztő játékokkal ünneplik.
Japánban óriási fesztivált tartanak immár 21. éve Kawasakiban, ahol a világ minden tájáról, mintegy 4000 jelmezes rajongó és 100 000 nézelődő ünnepli a leghorrorisztikusabb felvonulást. A több napig tartó fesztivál alatt horrorfilmeket vetítenek, az október utolsó vasárnapján rendezett pénzdíjas jelmezversenyen pedig felvonulnak az igazán különleges jelmezbe bújt résztvevők. A fesztivál egy ingyenes afterpartiban csúcsosodik ki, ahol a terep Dj-ké, a rúdtáncosoké és a drag queen produkcióké.
A Fülöp-szigeteken, a Pangangaluluwa névre hallgató ünnep során gyerekek énekelnek, és házról-házra járnak, és imájukban a purgatóriumban ragadt lelkekért fohászkodnak. Bár az egykori hagyományt lassan felváltotta a modernkori Halloween, a sziget igyekszik újjáéleszteni a Pangangaluluwát.
Nigériában a kétévente megtartott Awuru Odo Fesztivál ad lehetőséget arra, hogy az elhunytaik visszatérését ünnepeljék. A 6 hónapon keresztül tartó ünnepet lakomákkal, zenével és maszkokkal teszik még élvezetesebbé.
Kambodzsában szeptember végétől október közepéig a buddhista családok összegyűlnek, hogy megünnepeljék a halottakat ünneplő Pchum Ben-t. Virágkosarakat ajánlanak fel a templomokban, és tisztelettel adóznak nem csak halottaik, de az idős emberek előtt is.
Indiában a Davali, azaz a Fények ünnepe a hindu vallás egyik legjelentősebb ünnepe. Ezen az estén lámpásokat gyújtanak, és kiteszik az ablakba, hogy Laksmi istennő, a bőség és jólét istennője eltaláljon a házhoz. Ez az ünnep egyben a spirituális fény és a felemelkedés ünnepe is, amikor azt ünneplik, hogy a sötétségből a fénybe lépünk, ezáltal közelebb kerülünk az isteni természethez.
A Davali, azaz a Fények ünnepe a hindu vallás egyik legjelentősebb ünnepe.
Nepálban a Gai Jatra valójában a közelgő bőséges aratási időszakot ünneplik, ám a Katmandu-völgyben megtartott fesztivál a halottak előtti tisztelgésre is lehetőséget ad. A helyi hiedelmek szerint ez az egyetlen nap, amikor a lelkek beléphetnek a halottak világába anélkül, hogy át kellene élniük a többszörös újjászületések szenvedését. Az ünnepen résztvevők tehénjelmezt, tehénmaszkot viselnek, arra utalva, hogy a tehenek valójában segítenek az elhunyt lelkének a mennybe vezetésében.
Vietnámban a Tết Trung Nguyên egy olyan ünnep, amikor megbocsátanak a pokolból kiszabadult elítélt lelkeknek. Virágkását főznek, pattogatott kukoricát készítenek, és papírpénzt és papírruhákat ajánlanak fel a halottaiknak, hogy ezekkel segítsék a szellemeket, hogy átléphessenek az üdvözülésbe.
Indonéziában a Hari Raya Galungan néven ismert ünnep a mexikói Dia de Los Muertos és az indiai Dewalihoz hasonlít leginkább, mert a jó győzedelmeskedését ünnepli a rossz felett. De egyben az ősök tiszteletét is magában hordozza, akik visszatérnek ez alatt a 2 hetes ünnep alatt, hogy meglátogassák korábbi otthonaikat.
Oroszországban a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó Radonista az ortodox vallás egyik kiemelt ünnepe, amikor úgy gondolták, húsvét előestéjén az Úr megnyitja a menny és a pokol kapuját, ezáltal lehetővé téve, hogy a holtak meglátogassák élő rokonaikat, és együtt ünnepeljék a feltámadás ünnepét. Az emberek ilyenkor felkeresik a temetőket, imádkoznak az elhunytakért, majd szeretteik sírjánál étkeznek.
Németországban az Advent kezdete előtti vasárnap tartott Totensonntag protestáns ünnep Németországban. A hagyományok közé tartozik a temetők látogatása, az elhunyt családtagok és barátok tiszteletére. A Totensontag egy csendes ünnep, mentes minden zajjal, hanghatással járó tevékenységtől.