Győr-Moson-Sopron megye sok-sok emblematikus gasztroélmény otthona. Ezen belül, a Kapuvári- és a Csornai-síkból álló Rábaköz kitűnő példája a múltidéző receptek, a helyi bioalapanyagok, a hagyományőrző gasztroprogramok és a falusi turizmus elegyének.
A helybéliek alkotói vágyának köszönhetően sok helyen fennmaradtak a gyönyörű népviseletek, népművészeti remekek (például a kékfestő mesterek darabjai és a höveji csipkék), illetve a 19. századi falukép. Az alkotás öröme természetesen a konyhába is beköltözött, és a mai napig ízletes lakomákat varázsol az asztalra.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A biogazdák remek portékái a mai napig szuper kiindulópontot jelentenek az olykor egyszerű, de nagyszerű, olykor pokolian bonyolult és hosszadalmas, de annál finomabb receptekhez. A vizek birodalmaként is emlegetett kistáj sok-sok halételt tartogat. Régen például rendszeresen főzték a halászok a csíkhalból és káposztából készült ételt. Ma már harcsából vagy csukából rittyentik ezt a finomságot, hiszen a csíkhal védett állat lett.
Szerte az országban ismerik a másnaposság ellenszereként is számontartott rábaközi perecet (vagy más néven: vert perecet). A több mint 200 éves múlttal rendelkező étel nélkül elképzelhetetlenek a helybéli ünnepek, lakodalmak, búcsúk, vigasságok. A főzött és sütött tésztaféleségnek számító finomság receptje titkos, lényegében családtagról családtagra száll, tehát ahány ház, annyiféle perec.
A titok ellenére van némi információ a hozzávalókról: tej, tojás, vaj, szalalkáli és hamuzsír (vagyis kálium-karbonát) biztosan kell hozzá. Elkészítése összetett és mondhatni komoly fizikai helytállást igényel, innen ered a mondás: „a perec verve jó”. A törékeny perec íze egy töltetlen képviselőfánkot juttathat eszünkbe, manapság kávéhoz, teához is kínálják.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Évtizedek óta Kapuvár egyik védjegyeként emlegetik a böllérmájat, és az ehhez kapcsolódó fesztivált, amit rendszerint februárban hoznak tető alá. Akkor se essünk pánikba, ha nem a fesztivál idején érkezünk a városba (persze a szuper hangulat miatt érdemes ezt is megejteni), ugyanis a helyi vendéglők kínálatában gyakran szerepel a neves fogás.
Az étel lényege, hogy a sertésmájhoz a jókora mennyiségű vöröshagymán és fűszerpaprikán kívül velőt is hozzáadnak. A fűszerek közül a majoranna illik hozzá a legjobban, otthoni főzőcskézés során arra viszont extrán figyeljünk, hogy sózni csak a tányéron szabad, mint minden májas fogás esetében.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Gyórón minden évben gombócfesztivált rendeznek. A folklór részeként emlegetett gombóclegenda nem akármilyen történetet tár elénk. Történt ugyanis az 1800-as években, hogy az egyik helybéli asszony szilvás, túrós és lekváros gombócot főzött, ám a jókora adagból másnapra is maradt. Mivel még akkor sem fogyott el az étel, a baromfiudvarban kötött ki, ahonnan átgurultak a kerítés alatt egészen a vízelvezető árokig. A legenda szerint a kacsák egészen Cirákig hajtották a gombócokat. Azóta hívják a környéken a gyórói lakosokat gombócfalviaknak. Mindenesetre, ha itt járunk, eredjünk a gombócfesztivál nyomába!
További, kihagyhatatlan fogások:
– rábaközi húsgombócleves,
– kapuvári bicskás pecsenye,
– Hanság-széli babgulyás,
– rábaközi vegyes pörkölt,
– árpási kaporleves,
– bocskoros tojásleves,
– ökörfarok leves kónyi módra, gombóccal,
– kónyi gombóc,
– rábaközi bableves,
– szanyi legényfogó leves,
– szanyi zsemlegombóc,
– csornai babos hús,
– csornai tokány,
– csornai töltött hús,
– farádi töltött káposzta,
– rábaszováti húsos gombóc,
– kónyi véreshurka,
– rábapatonai rényés kolbász,
– kapuvári bicskás szelet,
– szanyi rostélyos,
– barbacsi barackfánk,
– bogyoszlói bárány,
– bikaalakú lakodalmi kalács,
– mihályi kalinkó,
– kapuvári kulcsos kalács.
Vert perec, böllérmáj, gyórói gombóc és újragondolt halételek – Várnak a rábaközi gasztroélmények