Bagatell story

Hát ez tényleg nem egy nagyon mesélni való eset, tulajdonképpen semmi. Mikor eljöttem három újdonsült kínai barátnőmtől a Kincs Sziget stb. gyorsétteremből, akkor vásárolni mentem a budaörsi Auchanba. És itt rámjött, hogy nem is ittam semmit az ebédhez. Hát akkor itt az ideje. Az Auchan déli végében vannak a kajáldák, azaz egy félkör evőhelyekből, sok ülőke a gyorséttermekhez és a félkör kellős közepén van egy kávézó. Nem emlékszem rá, hogy régen hogyan hívták, mert biztos nem Coffee Cup volt, azok csak mostanában terjednek, de mindegy is, mert most ez van a helyen. A nő, aki a pultban volt, folyamatosan telefonált. Nem messengerezett, vagy facebookozott, hanem beszélt, De ez egyetlen pillanatban sem zavarta meg, hogy ráadásul folyamatosan végezze a dolgát, mert egyszerűen letette a telefont a pultra, megcsinálta, amit kell, mindent megcsinált, kiszolgált rendesen, kasszázott, blokkolt, és még beszélt is vevőkkel, érdeklődött, kedves volt, de sztereóban meg valakivel beszélt és ez nem akasztott meg, meg ki semmit és senkit. Egy hideg bogyósgyümölcsös Cappyt kértem, és egy kávét, piff-paff, már meg is volt. Viszonylag kényelmes ülőkék vannak, viszonylag pocsék a dongó bevásárlócsarnokban kávézgatni a tér közepén, de nem baj. 1500 forintot fizettem ezekért a dolgokért.