FÚZIÓS FINOMSÁG

Nemrégiben olvastam valahol erről a helyről, és nagyon dicsérték. Meg egyébként is már régen szerettem volna vietnámit enni. És a Falk Miksa utca a kedvenc sétáló helyünk, amikor Pesten járunk. Ja, és még éhesek is voltunk nagyon tegnap, amikorára ide jutottunk.
Ennyi indíttatás is alig volt azonban elég ahhoz, hogy észrevegyük a helyet, a 94 Konyha és Bárt, mert a külső megjelenése annyira szerénykedő. De sikerült betalálnunk az üres kis étterembe, ahol egy ázsiai szépség kis pincérhölgy fogadott bennünket. Keverék angol-magyar nyelven kommunikáltunk, ami időnként olyan sikeres volt, hogy rövid kis utalásokból a közös kacagásig jutottunk.
Indításnak kértem egy szilvás Unicumot, ami sajnos nem volt hűtve, a pohara sem. Az viszont igen pozitív volt szintén kezdésnek, hogy az Asahi sör nemcsak üvegben, hanem csapolva is kapható náluk.
Előételnek kértünk egy nyári tekercset kacsahússal, ami finom volt, de még csak nem is hasonlított a kínai büfék tavaszi tekercséhez, inkább valami nyers, ropogós zöldséglevélből készült. A főételnél a férjem hazahúzott, mert sült császárhúst rendelt, én viszont hallgattam a kis hölgy ajánlására, és Fúziós sült rizst kértem. A császárhús komoly csalódás volt, mert száraz, ízetlen, vékony kis szeletkék voltak, inkább előétel mennyiségben. Én viszont lelkesen tömtem magamba a fúziós rizst, az annyira finom volt. (Mondjuk eléggé hasonlított a Pad Thai éttermek Burma Classic ételére.) Ezt látva, a férjem is kért még magának egy ilyen fúzióst, amivel végre boldogan jól lakott.
Szervízdíjjal együtt fizettünk 25 ezer forintot, és bár nem volt minden tökéletes, nem sajnáltuk az összeget, és elégedetten távoztunk.