A trópusi estében

Valami evés után az Akácfa utcában kerestem valami ivást is tegnap este. Magyarországon, Budapesten ez a belváros széle lenne talán, de ugyanez egy másik városban valami ótvar külváros. Fogalmazzunk finomabban, nem egy elegáns környék, na. És akkor itt volt egy ilyen ajtó-ablak nyitva söröző, igazi egyszerű pusztulat. Óvatosan bekukkantottam, hogy tán sörre mennék, de sok sör van csapon, büszkélkedett a pultosnő. Tényleg volt jópár, én mégis a Pilsner Urquellt választottam, mert ilyen kis röghözkötött vagyok. A jó az egészben az, hogy egy vacak hodály, de nagyon olcsó. Hol kapsz egy korsó Pilsnert 1000 forint alatt? Na, itt meg ez van. Nem leghidegebb, nem a legfrissebb, de azért mégis, Elüldögéltem egy darabig a korsómmal és hallgattam azt a minősíthetetlen b**megelést, amit a pulton nő meg a pultra könyökölő két lecsúszott elem folytatott hangosan. Szóval olyan nagyon sokat nem időztem itt, csak a szükséges mennyiséget.