Sós mogyoró és tejcsokoládé

A legutóbbi értékelést is én írtam, de ennek már 4 éve lassan, szóval aktualizálok itt is.
Jelentem, a belvárosba visszatértek a külföldi turisták, ismét tumultuózus jelenetek zajlanak a Bazilika környékén, csoportok kihangosított idegenvezetéssel, szelfizők seregei, élet-pezsgés. Az Anjuna kézműves jégkrém továbbra is változatlan helyszínen található. Ami érdekes, úgy vettem észre, hogy inkább az egészségtudatos, prémium termékekre nyitott magyar vásárlóik vannak, a külföldiek közül nem a turisták, hanem a Budapesten élők, dolgozók járnak hozzájuk.
Az árak náluk is emelkedtek, semmi meglepőt nem írok ezzel szerintem.
Kb. tucatnyi ízben, két méretben készítik a házi, kézműves jégkrémeket, alapból "csupaszon", de lehet rá kérni plusz pénzért csokiborítást és szórásokat. Ezek nélkül egy normál méretű - a nagyobb - jégkrém került 1050 Ft-ba. Ezúttal a sós mogyorós - tejcsokisat kértem, mert ezt korábban még nem kóstoltam náluk. Nagyon kellemes, valóban sós-egzotikus-izgalmas ízhatást kaptam. De azért elég tömény volt. Mennyiségre kiadós.
A beltér nagyon pici, gyakorlatilag csak egy kiszolgáló pult az egész. A járdára van kitelepítve asztalka, székkel, de én menet közben ettem meg.
A pálcika környezetbarát fa, viszont a csomagolás műanyag (nak tűnik, lehet, hogy lebomló kukorica alapú, ezt nem tudom). A tulajdonos szerepelt a Cápák című befektető kereső műsorban, de sajnos ott akkor nem kaptak tőkeerős támogatást. Mivel a városban több helyen is van egységük (Budán a Lövőház utcában, Pesten még a Jászain), úgy tűnik, sikerül hosszú távon fennmaradniuk, de talán nem tudnak dinamikusan így tovább bővülni. Az üzleti modellt nem ismerem, de én ezt a magam részéről annyira nem bánom, mert most egyre másra azt tapasztalom, hogy akik nagyon kinőtték magukat, ott a minőség gyengül, belesimultak a mainstreambe (pl. Pizza Me, Lipóti pékség, Cserpes, Café Frei).