Hangulatos grúz étterem

A grúz konyhát mindig is izgalmasnak találtam. Dió, spenót, padlizsán, gránátalma, marha, juh – csupa remek alapanyag. S akkor nem szóltam a lisztből és vízből készített különlegességeikről.
Elsőként az Andrássy úti egységben voltam a budapesti grúz éttermek közül, majd az Október 6. utcaiban. Most végre eljutottam az Aragviba is, mely nem gyorsétterem, mint a másik kettő, hanem elegáns hagyományos étterem, a III. kerület déli részén, ha nem tévedek, a hajdani Garvics illetve a Mágnáskert helyén, de erre nem esküszöm meg. A beltér nagyon hangulatos, amit fokoz az autentikusnak tűnő zene is.
A kiszolgálás kedves, szakmailag felkészült, bár a palacsinta fogalmáról a jelek szerint más elképzelésem van, mint a pincérünknek.
Ettünk gebzsaliat (helyben készült sajttekercset mentás mártással), cseburekit (marhahússal töltött sült tészta), blini-t, ami nem hasonlított az orosz variánsra, inkább a tavaszi tekercsre, ezt nevezte pincérünk borjúhússal töltött palacsintának, roston sült zöldséget, sült krumplit valamint helyben sült grúz kenyeret. Szódát és sört ittunk hozzá, mindez került 6200 forintba. Jó szívvel hagytunk ott 7000-et.
Ételeink ízletesek voltak, kár, hogy a sör egyrészt detergens-szagú volt (nyilván a pohár nem volt rendesen leöblítve), másrészt kevés volt benne a szénsav, savanykás és állott jellegű volt. Szóval katasztrófa a maga műfajában. Apróság, de azért megemlítem azt is, hogy mondtam a pincér hölgynek, hogy láttam az étlapon, hogy van két decis pohárral is sörük, s ezt megkockáztatom a volán mellett is, mire se szó, se beszéd hozott három decis pohárban három deci sört.
Ezzel együtt az összélmény jó volt, ajánlom a helyet másoknak is.