Viva Burrito!

A hely hangulatos … bár talán nem is ez a helyes kifejezés. Van egy jópofa stílusa a mexikói jellegnek megfelelő feliratokkal, képekkel és díszítésekkel, de hangulatosnak nem nevezném a gyorséttermi jelleg, enyhe zsúfoltság, összetolt asztalok miatt.
Burrito menüt kérek, de már a gyártási folyamat alatt megbánom. Az orrom előtt készül, a minőséggel semmi baj, de a mennyiség brutális. A hatalmas tortillára rizst, fekete babot, enyhén csípős marhahúst pakolnak, meglocsolják egy kis szósszal, majd kukoricát, jégsalátát s paradicsomot tesznek rá. Erre jön még egy kis tejföl, bőven reszelt sajt, majd az egészet egy alufólia segítségével föltekerik, már lehet is enni. Alig bírom megmarkolni, beleharapni pedig végképp nem könnyű. A szomszéd asztalnál ülő, jól megtermett férfiak is küzdenek vele, ez némiképp vigasztal. Kapok másfél adag tortilla chipset is salsával, mert a burrito mellé jár fél adag, a menühöz meg egy egész. :) Egy pohár üdítőt is választhatok.
A chipset hazaviszem, de a burritóval helyben kell megküzdenem, mert a körberágott darabot ciki lenne becsomagoltatni. :D Akármilyen ügyes vagyok, a töltelék potyog a fóliára, de időközben fölfedezem, hogy evőeszköz is van a pulton, és akkor már nem izgatom magam annyira, az utolsó félkilónyi tölteléket már villával eszem. Na jó, lehet, hogy picit túlzok a mennyiséget illetően, de hogy nagyon sok volt, az biztos.
A mosdót nem muszáj megkeresni, kézmosó, szappan és papírtörülköző magában az étkezőhelyiségben is van, alátámasztva ezzel, hogy a vendégek többsége képtelen „szépen” enni a helyi specialitásokat. :D
A burrito nagyon jóízű volt. Legközelebb elvitelre vásárolok egyet, otthon szépen elfelezzük a párommal, kettőnknek pont elég lesz vacsorára.
A marhahús helyett lehet disznót vagy csirkét választani, de van vega változat is.