Nem a főúton van

A belépőm nem volt valami kirobbanó siker, nyilván új vagyok itt, hát nem jár még az öröm a jöttmentnek. Kiderült, hogy a kártya nem fizetőeszköz, beázott a terminál, menjek el valahová pénzt kivenni, van itt nem messze egy CBA. Volt. Elmentem, visszajöttem. Az ötletem még mindig a gyrostál volt, hát arra fizettem be, megkaptam a kis elektromos UFO-t, hogy az majd énekel vagy táncol, ha kész. Bevallom, nem tudom, mi volt az elkészülés menete. Arabok, görögök, törökök, iráni perzsák és most már olaszok (??) is meglepően eltérő képzettel bírnak a gyrost illetően. Itt egy sokadik variáció van, apró húsdarabkák, esetünkben csirkéből származóak rá vannak téve a krumplira, aztán mellé kerül a saláta. Ez a három dolog számtalan főételben így van a világon, aztán vagy gyrosnak hívják, vagy nem. Azt láttam, hogy két másik komának is készítettek ilyen tálat, az övéket megkente a hölgy vastagon valami fehér krémmel, ez az enyémről alapvetően hiányzott. Az igaz, hogy lehet, hogy nem is annyira hiányzott, mert maszk nélkül kente. De lehet, hogy én mást ettem. A gyroson kívül az egyik másik mutatvány a ma oly trendi emeletes, tornyos hamburgerféle, ami csak pálcával összetűzve tart valahogy, láttam ilyent is itt, elég mutatós volt. Az én ebédem is elég szépen nézett ki, amikor meglehetősen sokára elkészült. Ezt az üzlet pillanatnyi forgalma sehogy sem indokolta. A hús erős kisebbségben volt a zöldfélékkel szemben, inkább a konyhakert díszei domináltak a tálon. A hús alatt a krumpli kifejezetten ízletes volt, a kevéske hús is jól sikerült. A tzatzikinek kinevezett kencecsík szintén nagyon jó volt, nem ilyen zöldnek ismertem, de itt az lett és így is finom, csak más. A saláta, pár nagyon árva paradicsomdarab, meg kevés lilahagyma eléggé nem igényelte a konyhatechnikát, semmiféle hozzáadott értéket nem hordozott a hátán. A tál alaposan meg volt pakolva, de inkább a zölddel, viszont ilyen esetben szinte minden lelóg, legurul valami evés közben a tálról, viszont tálca, alátét, abrosz stb., semmi sincs, csak úgy, az asztalra megy a kajaforgács... Viszont: rendkívül pozitív adalék, hogy az evőeszközök NYELÜKKEL kifelé állnak a tartókból - az éttermek többségénél sajnos ez nem így van - és rá van írva a tartókra, hogy mi micsoda, nem kell találgatni. Ez sokkal higiénikusabb, mindenhol így kellene, de sajnos a legtöbb helyen nem így van. Az emberek általában amúgy sem higiénikusak, tehát nem is igénylik, hogy a környezetük az legyen. Járvány van, de a másik asztalnál ülő három suttyó csak úgy kézzel turkálta a kaját, ami leesett az asztalra, azt is felkapkodták kézzel, ettek tovább, meg az egyik vég nélkül homofiszolt is közben telefonon. És úgy kajálás közben beszélt, vett, meg eladott. Ilyen ez. A galéria: élhető, kellemes környezet a felső szint, ajánlott felköltözni inkább oda egy tállal meg pohárral, kultúrszféra, ízlésesen berendezve, könyvekkel terheltek a polcok, az üres időtöltés, unalom kizárt itt egy egészséges embernek. Sör: ebéd közben kiderült, hogy csapolt Staropramen van, jó ízlésre vall, azonnal át is váltottam korábbi üdítős kérésemet egy sörre, remek volt, friss és nagyon jól is esett a sajátos gyrostál után. Ahogy haladt az idő, a helyen élők is sokkal barátságosabbak, kommunikatívabbak lettek, így végül elég jó hangulatban hagytam el a terepet. Nyugodt szívvel ajánlom bárkinek.