A koncepció zavaros, átláthatatlan. A bal falon a repülőtéri önkiszolgáló üzletekre emlékeztető hűtőpultokból lehet kivenni a palackozott és dobozos üdítőket, a mellette lévő pultról tálcát lehet elvenni, valamint péksüteményeket, amelyek ára nincs láthatóan feltüntetve. Fizetni és kávé rendelést feladni pedig a szemben lévő pultnál lehet. Vagy talán kijönnek az asztalhoz felvenni a rendelést? Nem világos. Honnan tudják, hogy ki mit vett ki a hűtőpultból és a péksüteményes pultról, ha mondjuk a kinti teraszra viszi ki? Be kell diktálni? Tétováznak a vendégek, még a magyarok is, nem beszélve a külföldiekről. Étlapot és itallapot nem hoznak a pincérek, majd kérésre hosszas keresgélés után mégis előkerül egy étlap, a mosdólejáró feletti pultra kitett laminált itallapok ragacsosak. Az étlapról kiderül, hogy nagyon széles és változatos a reggeli kínálat, amit szívesen kipróbáltunk volna, ám addigra már elvettük a péksüteményeket. A kávéra rengeteget kell várni, a személyzet nem összeszedett, egyszerre pakolnak italokat és egyebeket a pultban, közben felszolgálnak és fizetést is intéznek. Bankkártyás fizetés nem lehetséges. Az egyik alkalmazott jól hallható megjegyzéssel nyugtázza nemtetszését (a mondat vége b. . . meg-gel zárul, bár ezt a külföldiek úgy sem értik)
A péksütemények borzalmasak, nem frissek, nem ropogósak, kemények, szárazak. Vagy több naposak lehetnek vagy/és ennyire rosszul sütötték őket? Mindehhez indokolatlanul magas árak párosulnak. Egy mini csokis croissant 390 Ft, egy csavart édes péksüti 490 Ft (ami a számlán ráadásul hibásan szerepel). A kávé mellé nem szolgálnak fel kis pohár vizet, és tejet sem kínálnak. A mosdó az alagsorban található, a WC-ben nincs papír (reggel 10 óra magasságában), nincs akasztó a táskának, a padló koszos. Kár az egészért, pedig egy kellemes hely is lehetne, a falon a fűszernövényes ládák jól néznek ki, és a berendezés színvilága is hangulatos.
