Papagáj a sarokban

2018-ban én írtam az első értékelést a Baalbek étteremről, de azóta kardinális változások történtek az étteremmel. Az eredeti Ferenciek tere helyszínükről, a Klotild Palotában lévő hotel épületéből szintén az V. kerületen belül maradva, de átköltöztek a Belgrád rakpartra, amely szintén egy igen előkelő helyszínként aposztrofálható, ugyanakkor csendesebb, válogatottabb a járóközönség, nyilván többségében külföldi turisták fordulnak meg errefelé, akik a sétahajókról érkeznek, és persze a csodás dunai panoráma sem hagyható említés nélkül. Augusztus 20-án például hirdettek speciális vacsorát a tűzijáték nézéssel összekötve.

A konyha továbbra is libanoni, a Közel-Kelet ikonikus ételei mind feltűnnek az amúgy nem túl hosszú étlapon, amely magában ötvözi az arab, perzsa, zsidó gasztronómia elemeit is. A 2 szintes, teraszos étterem kifejezetten elegáns, luxus színvonalon berendezett, hibátlanul tiszta, kulturált, valóban igényesen szép. Az árak átlag felettiek. A hideg és meleg előételek, mezzék 2500 Ft-tól indulnak, de ezekből a kicsi, tapas-szerű fogásokból 3-4 simán elfogyasztható egy vendég által, míg a főételek 6000-10000 Ft között mozognak.
Mivel ismerem a képességeimet - nem tudok egyszerre sokat enni - ezért a vegyes mezze tálat (7650 Ft) választottam, majd egy desszertet, és ezzel bőségesen jól is laktam, a mezzék mellé felszolgált kiváló házi pitából 3 szelet meg is maradt, azt hazahoztam és még 2 nap múlva is ugyanolyan jól fogyasztható volt. A mezze szelekcióban hummusz, tabbouleh, mohamara, safiha, falafel golyó és sajtos tekercs szerepelt. Minden tétel autentikus, finom, remekül fűszerezett, egymáshoz passzoló volt.
Mentás limonádét ittam mellé (1550 Ft).
Desszertként Mohalabieh (Muhallebi), azaz pisztáciás rizses tejpudingszerű pohárkrém érkezett (2150 Ft).
Az indokoltnál többet kellett várni az ételekre, de nem mondom, hogy nem érte meg.

A személyzet nemzetközi, a Sarah nevű, talán éppen libanoni pincér hölgy, aki nem beszélt magyarul, nagyon udvarias, készséges volt, szinte csak ő sietett az asztalok között, én őt láttam folyamatosan dolgozni, pörögni, míg voltak olyan - amúgy magyar - alkalmazottak, akik több időt töltöttek a háttérben valahol vagy a bárpultnál beszélgetve, mint a vendégek között. Ez egy kicsit fura volt, igaz, hogy nem volt teltház, de szerintem mégis rosszul vette ki magát, hogy a személyzetnek nem minden tagja vette ki magát ugyanúgy a feladatokból, illetve nem segítettek be egymásnak.

Összességében egy nagyon kellemes, nem mindennapi körülmények között elköltött, elsőrangú ebédet adott a Baalbek, Jó szívvel ajánlom, azonban az árfekvése miatt különlegesebb alkalmakra.