A nagy csalódás

Szombati menűs helyet kerestem a családommal Budapest XV. kerületében. Az interneten találtam erre a helyre, amelyről csupa jót olvastam, azt hogy itt jó ízű hatalmas adag ételeket adnak. Az étterem kívülről nem túl bizalomgerjesztő, belül egy fokkal jobb, de még így is csak az átlag alatti kategóriába esne. Szombat kora délután volt, nagyon meleg, így nem voltunk annyira éhesek sem, ezért kettőnknek rendeltünk egy adag sajttal sonkával töltött sertésszeletet sült burgonyával és hozzá két darab kovászos uborkát. Mindezért kb. 2500 Ft-ot fizettünk, tehát nem is volt olcsó! Az első csalódás akkor ért, amikor a már előre kisütött húst egy tálcáról levették és a tányérunkra tették. Én azt gondoltam hogy frissen sült lesz, és nem mikróban utólag melegített ételt kapunk. Legalább a sült krumlit frissen sütötték, így arra várni kellett. Várakozás közben a konyha felől nagy ordibálás hallatszott ki a teraszra, épp az egyik dolgozót szidta valaki (talán a tulajdonos), akit az egyik kiszolgáló hölgy a pultból próbált csitítani. Kb. 15 perc után végre megkaptuk az ételünket a teraszra. A hús óriási méretű volt, de sem a húsnak, se a sajtnak, se a sonkának nem volt semmi íze. Valami víz szerű lé folyt belőle ki. Én a húsban találtam egy kb. 3 cm-es szőrszálat és egy dióhély darabot. A sültkrumpli nem a hagyományos hosszú volt, hanem karikára vágott, de sok volt benne az apró pirult krumplivég. És mindezek után nem értettem, hogy lehet az, hogy mások áradoznak erről a helyről és az ételekről, mi pedig forgó gyomorral térünk haza. Pedig nem vagyok sem finnyás, sem válogatós, és nem vagyok luxus étteremhez szokva sem, sokszor eszünk menüs helyeken.