Nem egy ínyenctanya, de adnak jó ár/érték arányban élvezetes ételeket is

A Pléh csárdában jó régen voltam, ezért nem akartam írni róla addig amíg újra el nem megyek ide. A hangulatról írhattam volna, de a konyháról már kevésbé. Sejthető, hogy itt, ahol a remek “Szalontüdő” című kisfilmet is forgatták, nem sokat változik a konyha teljesítménye, de azért biztos, ami biztos, arról írok, amit látok, s nem arról amit évekkel ezelőtt tapasztaltam. Röviden azt mondhatom, hogy a rántott dolgokat túlsütik, sok minden előre lesütnek, biztos ez a rutin, de ez nem tesz jót a minőségnek. A rántott cuccok lényege épp az, hogy akkor a legfinomabb, amikor az olajból kiszedve és lecsepegtetve a tányérra teszik. Onnan kezdve az élvezhetősége gyorsan csökken a teljes kihűlésig amikoris beáll egy hosszabb “plató” a minőségi görbe tekintetében.
Jók viszont a pörköltek, van pacal, birka (1300 egy adag ezidőtájt), halászlét is volt alkalmam náluk enni régebben.
A kiszolgálás kedves, kommunikatív, jól esett elbeszélgetni kicsit a pultossal, akinek nem volt kifogása az ellen, hogy lefotózzam a “Bádoggundelt”.
Nem csodálom hogy a helynek az értékelése meglehetősen rossz ezen a fórumon, lehet hogy ha jómagam is egy három órával korábban lesütött rántott húsra fizetek 3000 forintot (300 ft 10 deka), amikor 2200-ért nagyságrenddel jobbat kapok a Buja Disznókban, akkor más lenne ennek a bejegyzésnek is a hangulata.
Nekem az összélményem jó volt. Most is, korábban is. A konyha gyenge és a közepes között mozog, a hangulat meg ízlés kérdése, nekem bejön ez a lepattant fíling.