A sajtót azért említem meg, mert róluk már elég sokat hallottam ahhoz képest, hogy bő 2 hónapja nyitottak meg, s bár a benyomásom nem volt rossz, de egy kicsit úgy érzem, túl van(nak) lihegve. A koncepció kissé szájbarágós. Az olyan kinyilatkoztatásoktól, hogy: "És az eredmény: a hamisítatlan BELLOZZO®-élmény! ” a falnak tudok menni. . . Azért valljuk be, van már Budapesten jó néhány ütős és minőségi olasz étterem, s bár a Bellozzo árai valóban nem rosszak, de ha egy bőséges főétkezésnyit akar itt az ember végigenni (1 tészta, 1 saláta, 1 desszert és ital), akkor korántsem annyira olcsó. Szóval rendelés és fizetés a pultnál, majd az ételt frissen készítik, de a várakozási idő valóban csak 2-3 perc a tészták esetében. Az étel kínálat mindössze 1 lapnyi: 4 féle tésztából lehet választani (ezek közül 1 durum) 7 féle mártással 790-1490 Ft között, igény szerint extra - feláras - feltétekkel. Az adagok egy kisebb, zóna adagnak felelnek meg. 5 féle sablonos pizza van, amelyek közül a legegyszerűbb Margharita valóban csupán 790 Ft, de ezek a pizzák az átlagosnál sokkal kisebbek, hiszen 24 cm az átmérőjük. Van még 3 féle saláta, 3 desszert (ezek kifejezetten drágák 790/890 Ft-ért, ha a hely szellemét nézem). Az italválaszték kimerül gépi "kólákban", műanyag palackos San Benedetto Ice Tea-ben és vízben, itt annyi a kedvezmény, hogy ha étel mellé kéri az ember, akkor kap 100 Ft kedvezményt. Fusili Pomodoro lett a választásom, elmondásuk szerint minden alapanyag olasz, a tésztát éppen jó állagúra készítették, a mártás nem volt semmi extra, és voltak olyan tészták, amelyekre egyáltalán nem jutott belőle. Összességében az ízek jók, a mennyiség kevés, a hangulat jobb, mint egy mainstream gyorsétteremben, de azt gondolom, nem ez az etalon.