Persze, ha már megvettem, megettem. A ketchup, mustár, majonéz ingyen van. A sörárak átlagosak, sopronit csapolnak, nem lenne rossz valami tisztességes sör után nézniük. Igaz van Lasko üveges, de egy grilles helyen a sörválasztékot nem ártana bővíteni. Néhány élvonalbeli magyarországi pincészet (Nyakas, Juhász) mellett a délvidéki Maurer Oszkár borait tartják, aminek örvendtem, mondták, hogy azért, mert “Oszkárnak van valami köze Szerbiához”. Nos igen, van neki, annyi, hogy a szerbek orozták el hazáját (Hajdújárás ma is közel színmagyar település) 1920-ban és kénytelen szerb elnyomás alatt élni. No, de ezt nem lehet felhánytorgatni egy szerbek által Budapesten működtetett étteremnek, minden nemzetnek megvan a maga olvasata a történelemről, érthető, hogy ők a jelenből indulnak ki és nem nézik a Délvidék sorsát ezer éves távlatban, mint mi. Az ínyenc pljeskavica, amit kértem, nagyon finom volt, bár, ha nem kérek hozzá ilyen-olyan kiegészítőket (konkrétan mustárt, tormát és ajvárt) akkor száraznak tűnt volna, jobb lenne alapból ezekkel adni. A kiszolgálás kedves, a beltér hangulatos. Jó hely a Beograd, megtartjuk jó emlékezetünkben.
