Bogyóvadászat

Nem sokkal azután, hogy ettem valami Zing burgert, és tallóztam egyet a Levi's boltban, ebéd után szomjúságommal küzdve kijöttem a híres vászongatyák shopjából és pont ott, a bolt előtt termett egy kínai teázó, amolyan színes-bogyós kis gyerekség, én meg próbaképpen rá is ugrottam azonnal. Rövid nézelődés után mangós teafélét kértem, a kicsit vagy nagyot kérdésre a kicsit válaszoltam, és kaptam egy háromdecis készítményt, ami alapjában véve tea ízű is, meg mangó ízű is, egészen pontosan Mango Green Tea, amit úgy kapsz meg, mint trendi italt, hogy keményen ráforrasztanak/ragasztanak valami bőrszerű, de átlátszó fóliát, aztán sorsodra hagynak, hogy bánj vele kedved szerint. Először megpróbáltam feltépni valahol körbe, nem ment, feszegettem, nyúztam, cibáltam, semmi... itt ül egy hülye öregember az Allee-ban a folyosón és még egy pohár italt sem tud kibontani. Aztán rájöttem, hogy a vastag szívószál egyik vége nyilván azért olyan csapott, ferde és hegyes, mert azzal kéne kilyukasztani... na, ez volt a következő ütem, töfködtem, szurkáltam, nyomtam bele erővel, sokáig semmi... aztán egyszer csak hirtelen átszakadt, és akkorát loccsant, hogy az asztal, a hasamon az ingem, a felsőm szára csuklón végig csupa ragacsos sárga lett, de legalább behatoltam!! Bent voltam a pohárban és ittam is! A vastag szívószál azért ilyen vastag, hogy golyóbisokat is fel tud szippantani vele, amik az ízanyagot hordozzák. Erősen műanyag ízük volt, de legalább jó hideg volt az egész. Így találtam enyhet a szenvedésre. Aztán jött sok kis gyerek, iskola vége idő volt, amolyan 8-10 évesek lehettek, több lány, kevesebb fiú, és mind választottak magunknak valami bonyolult komplikáltat és nagyot. Elgondolkodtam, hogy nekem ez az egyszerű kicsit 1790 forint volt, honnan van ezeknek a pici gyerekeknek ilyen marhaságra ilyen sok pénzük? De volt. Na, akkor itt vannak a profik, gondoltam, a mellettem lévő asztalhoz telepedtek le, és én sunyin, lopva figyeltem a szemem sarkából, hogy hogyan kell ezt igazán jól csinálni. Aztán megnyugodtam, hogy nem én vagyok az erdei ősember, a gyerekeknek sem ment jobban, valamennyien nagy loccsanást műveltek, mindent beborított a kifröccsent lé, és szaladgáltak vissza a pulthoz szalvétáért, törölgették az asztalt meg saját magukat is. Na, ilyen ez a Bonboncha, a csehszlovák színes bogyós OXO-nak az ázsiai változata, igyátok kedvetekre, legyetek maszatosak ti is!