A belső tér nagyon hangulatos, nem is kávéházi a hangulat, hanem sokkal inkább mediterrán, toszkán kisvárosi miliőbe csöppentünk, nagyon kellemes, barátságos, szívet melengető. Elég sokan vannak így ebédidőben, külföldi és magyar vendégek is, és a korosztály is vegyes. A menü első fogása palócleves, amelyet egy kis piros zománclábasban tálalnak fel, házi kenyérrel. A leves forró, tartalmas, magyarosan-paprikásan fűszerezett és nagyon finom. Pluszban kértem még hozzá tejfölt, amit egy külön kistálban pillanatok múlva meg is kaptam (később néztem, a számlán természetesen ezért nem számoltak fel semmi plusz díjat). A második fogás túrógombóc, az egyik kedvenc magyar desszertem. 3 db gombóc érkezik, sok prézlivel, porcukros tejföllel. A levest nem tudta túlszárnyalni, ízre szintén finom volt, olyan, amilyennek egy jó túrógombócnak lennie kell, de én azt szeretem, amikor a gombóc könnyebb, lazább, itt azonban a külseje egy kissé keményebb volt, nem tökéletes. Mennyiségre viszont ez a 2 fogás számomra bőven felért egy bőséges ebéddel, sőt a 3-ból csak 2 gombócot bírtam megenni. A menük mellé minden alkalommal jár valami kis meglepetés, ami pénteken egy darab alma volt. A menü ára 1180 Ft, ár-érték arányban is remek hely! A belső udvar igazán hangulatos, egy igazi rejtett kis sziget a rohanó belvárosban, sajnos az eső miatt csak a fotók elkészítése idejére néztem ki ide. Viszont nem kétséges, hogy visszatérünk még! Minden szempontból remek hely, ajánlom!