Maradjon kávézó és bár!

Az elnevezése szerint kávézó és bár, az előttem értékelés nélkül (??) fotókat feltevő látogató is ezt a képet erősíti. Azóta bővítette szolgáltatásait a hely, főtt ételeket, déli menüt is kínál. Mi is egy ilyenre fizettünk be, Holstein csirkemell rizzsel, salátával, joghurtos körtés desszert, házi limonádé. Ígéretes.
A belépés pillanatában azt gondoltuk, itt biztosan jól főznek, mert az utolsó szabad asztalt sikerült elfoglalnunk.

A limonádé jó volt. Kellemes, citrusos, lime- és narancs karikákkal.
Ördög tudja, miért futott be ekkora karriert a száraz és ízetlen csirkemell. Egyetlen erénye, hogy hamar elkészül. Nem véletlenül szokták a Holstein szeletet sertéshúsból készíteni. De a morgásunk nem jogos, csak egy közbevetett megjegyzés, tudtuk, hogy csirkemellet kapunk. Így csak akkor akadt fönn a szemünk, mikor kihoztak egy kb. hamburgerpogácsa átmérőjű húst, ami a tükörtojás méretére volt gondosan leszabva. Mellé két kupac hófehér, pucér rizst. Érdeklődtünk a saláta iránt, mire a kedves pincérleány elcsodálkozott, mert nem tudta, hogy azt is kérünk. Kértünk. Mondta, hogy most már mindegy, maradhat a rizs (???), és hozott egy-egy nagy tányér, jó alapanyagokból összeállított friss salátát, hozzá egy igen kellemes öntetet. Kár lett volna kihagyni, ez volt a menü fénypontja.
Praktikus megoldásként a salátás tányérra kotortunk egy kis rizst, és átpakoltuk a Holstein szeletkét. Ahogy végre nekiálltunk volna az evésnek, megjelent a bájos leány, és hozta a desszertet. Ami persze már nem fért az asztalra. Így aztán elvitte a két tányért egy-egy gombóc rizzsel. Nem túrtuk szét a maradékot, valamire csak jó lesz.

A desszerttel kár volt annyira sietni, a nagyon édes, nagyon sűrű, túlfahéjazott trutyiból próbáltuk kieszegetni a friss gyümölcskockákat, de pár falat után feladtuk. Nem tudom, hogy lehetett ilyen jó alapanyagokból ilyen rémes nemtommit készíteni.

Úgy tűnhet, hogy végigbosszankodtuk az ebédet, de nem. A felszolgálás sutaságában volt valami báj, értékeltük az igyekezetet. Ha sok pont nem is jár érte. A főétel ehető volt, bár a tükörtojást kár volt megszórni azzal a zacskós ételízesítővel.

Csak azért ajánlom a helyet, mert a pultban igen gusztusos sütemények és szendvicsek sorakoztak. A melegkonyhát viszont nem kellene erőltetni…

A mellékhelyiség tiszta volt, de az asztalok nem ártana rendszeresen összesöpörni a morzsatengert.