Zenei képzavar

A kávézó Budapest egyik legfrekventáltabb pontján, a Bazilika előtti téren található, a kinti teraszról kilátással a Bazilikára. Hogy a névválasztásnak mi állhat a hátterében, azt sajnos nem tudom, de semmilyen közös pontot nem sikerült felfedeznem a kávézó és a legendás párizsi negyed között.
A hely különlegessége és egyedisége abban áll, hogy ez valójában egy Manowar szentély. Az amerikai power metal együttes nem tartozik az igazán ismert zenekarok közé, mindenesetre kétségtelen, hogy a tulajdonos vagy az üzemeltető hatalmas rajongójuk lehet, mivel a falak telis-tel vannak az együttes plakátjaival, fotóival, róluk szóló újságcikekkel. Ehhez képest nem tudtam mire vélni, hogy a tévében folyamatosan a 80-as - 90-es évek gyengécske disco slágerei szóltak meglehetősen nagy hangerővel. A Manowar őrületen kívül a kávézó nem tett rám mély benyomásokat. A gyenge, homályos fotókkal felturbozótt, laminált étlap lapjai össze-összetapadnak, ami a tisztaságot és a gondosságot kérdőjelezi meg nálam. Az árak nem a kávézó sznívonalának és minőségének, hanem sokkal inkább a környéknek szólnak. Az 590 Ft-os Segafredo gépi, jellegtelen és még csak nem is kellemesre főzött eszpresszóra még 10% kötelező szervizdíjat rászámolni finoman szólva is túlzás. Az étlapon az ételek jellemzően turistás tömegtermékek: pizza, szendvicsek, tészta és wok egytálételek (1890 Ft), némi sütemény (990 Ft/szelet), némi magyaros étek (gulyás, pörkölt), őszintén szólva nem hozott lázba.
Az italválaszték bőséges, 2 oldalon sorakoznak csak a belga sörök (1690 Ft/ 0,33 l-es üveg!!) és a borok kínálata is széles. Az italok is erősen túlárazottak, hasonlóan az ételekhez és az alkoholmentes italokhoz.
Egyszer érdekes volt megnézni, de semmi több.