Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
A 2. világháború utáni hányattatott évtizedeket követően 1999-ben renoválták, majd nyitották meg azzal a szándékkal, hogy a Centrál régi dicsőséges időszakát sikerüljön feléleszteni és visszahozni, persze megújult köntösben, a modern kor elvárásaihoz igazodva. A belső tér a Monarchia korát idézi, csodálatos csillárok, kiegészítők, igazi elegáns régimódi kávéházi hangulatot talál itt a látogató. Sajnos a kiszolgálás csapnivaló. A bejáratnál egy szigorú feliratú tábla figyelmezteti a bejövőt, hogy innen tovább egy tapodtat sem, majd a személyzet az asztalhoz kísér. Az ám, de személyzet sehol. Így az előkelőnek - talán kissé sznobnak - gondolt kezelés éppen a visszájára üt, percekig forgatjuk a fejünket, próbáljuk magunkra felhívni a figyelmet, hátha valaki észrevesz bennünket és bekísér. Végül sikerül bejutni. Az étkezőket és a "csak" kávézókat elkülönítik a bal és a jobb oldalra. Mivel ebéd után vagyunk, csak kávézni jöttünk, mi a jobb oldalra kerülünk, de itt is kellemes, magával a hellyel nincs semmi gond. A galéria korlátján Ady Endre nagy méretű poszter-képe figyel bennünket. A sütemények, kelyhek nagyon jól néznek ki, finomak is, bár a hagyományos ízek vannak többségben, de a kreációk inkább újhullámosak, a modern cukrászati vonalat képviselik, bár az árukat is szépen megkérik (átalgosan 8-900 Ft 1-1 szelet). A kávé is jó, iható, nincs vele gond. Az alagsorban lévő mosdólejáró előtt kis kiállítás látható a régi törzsvendégekről. A mosdó nagyon kultúrált, tágas, jól felszerelt, az előtérben egy hatalmas bőrkanapén lehet ejtőzni vagy várakozni, kinek mire van éppen igénye. Van kinti kiülős teraszuk is, bár az szerintem túl zajos és forgalmas a jelentős autós forgalom miatt. A 13%-os kötelező szervizdíj ilyen gyatra kiszolgálás mellett nemhogy nem indokolt, de inkább felháborító.
