Most, jöttem hazafelé valahonnan a napokban, megpillantottam, hogy hát jééé. ezen a sarkon lottózó volt pont itt meg aztán söröző, most meg lám, lám, Crunchy. . . Én be. Mi lesz, hogy lesz ebből, beszélni kezdtem volna az igényeimről, de határozottan barátságtalan, elutasító volt a fogadtatás, talán már fáradtak voltak a lányok, unták nagyon, jó, akkor ne beszélgessünk, kérek valami csípősebb falatot, igen, tudom, itt a sorszámom, leülök és csendben várakozok. A kérés úgy realizálódott, hogy Louisiana csík lett ebből, krumplit is kértem hozzá, az meg belga menus, aztán még hagymakarikákkal is tetéztem a kéréseimet. Vártam, aztán meglett, csak közben jönnek-mennek az ételfutárok is, meg az elvitelre kérők is, szóval vacak a hangulat. A csirke nem volt sok, tulajdonképpen csípős volt, de savanyú is, a krumpli vékonyka kis csontkemény, alkalmatlan arra, hogy a villádat beleszúrd, a mártás meg híg lötty. A hagymakarikák volt az egészben a legjobb. Legyűrtem az egészet, nem maradt jó emlék. Louisiana csík 2450 ft. , belgakrumpli 700, hagymakarikák 990. . . ennyi a benyomás.
