Az előétel Massala Papad volt, ropogós lepény (mint egy óriási chips, de nem krumpliból van, hanem csicseriborsó lisztből), nyers kockázott hagymával, uborkával, paradicsommal. A leírás szerint korianderrel is, de azt nem éreztem rajta. Főétel, na ez érdekes és egyben furcsa volt, mert a csirkés Biryani mellé, ami tkp. az indiai rizseshús még adtak egy másik köretet, ami paradicsomos krumpli (Alu) volt. Megkérdezték elkészítés előtt, hogy mennyire csípősen kérem az ételeket. A Raita mix - vegyes joghurtos saláta, azt nem igazán tudtam értékelni, mert a zöldségek nem apróra voltak vágva és nem is voltak megfűszerezve, hanem csak nyakon öntötték a paradicsom, paprika és uborka darabokat joghurttal. Adagra óriási volt mindkettő főétel/köret, így a felét elvitelre be is csomagoltattam. A desszert Gulab Jamun, az indiaiak leghíresebb desszertje, bár desszert fronton nem valami erős az indiai konyha. . . nagyon édes cukros-mézes szirupban áztatott, hirtelen kisütött tejes gombóc (1 db, elég kicsi). Az ételek finomak voltak, a kiszolgálás normális, emberi, bár az nagyon furcsa volt, hogy ebédidőben rajtam kívül nem volt senki az elég nagy és tágas étteremben. A berendezés indiai hangulatot tükröz, vörös szín dominál, és nagyon szuper indiai zene szólt végig. Árban még kedvezménnyel is drágának találom, nem beszélve a normál étlap szerinti árakról, hiszen az összetevők között semmi drága alapanyag nem szerepelt, a világon mindenütt az ilyen típusú indiai konyha az egyik legolcsóbb szokott lenni. Ha valaki ki szeretné próbálni a Curry House-t, ebédidőben thalit (ebéd menü) éri meg legjobban kérni (kb. 1500 Ft).