hát talán először azt, hogy szeressenek, hogy örüljenek a vendégnek. Csak úgy lefékeztem ott, na nézzük, mi ez alapon, bámészkodni. . . de a szuperkedves nő az pultból rögtön beszeretett a helyre, hogy menjek csak bátran, nézelődjek nyugodtan bent is. Na, több se kellett. . . Kifejeztem óhajomat, hogy talán innék valamit, meg egy kávét is örömmel. Gyorsan megtudtam, hogy a bolt olasz-amerikai gyökerekből táplálkozik tulajdonosi szinten, a kiszolgáló személyzet meg bűbáj-magyar. Zéró kólát kértem (nem tudom miért, egyre gyakrabban iszom ilyent), meg presszó kávét. A kóla nem érdekes, a kávé viszont határozottan finom volt. Volt mellette kis céges csokika is, megtudtam, hogy abból is van kétféle és nem akármilyen csoki, egyébként meg a pirospapíros a tejcsoki, a zöld meg a tejetlen. (Jól emlékszem? ) Na, mindegy, egyébként úgy látod a kínálatot, római pizza csalogat, lasagna, sütik, tiramisuk, sokféle érdekesség, jelentéktelen volt, amit fizettem, szóval mi tart vissza, hogy neked is jó legyen?
