Nem kapaszkodik ki a hármasból

Este fergeteges Dés-koncert volt a Dohány utcai zsinagógában, fesztiválnyitó csudálat, aztán késő este ilyenkor a szegényemberek éhesen mászkálnak a környéken, hogy hátha lehet valahol enni valamit. Emlékeztem rá, hogy volt valami vietnami a Dob utca elején, de nem találtam meg. Két másik hely már bezárt, végül egyre kevesebb lett a választék. Aztán döntöttünk emellett. Hát tényleg olyan külföldieknek szánt csalogató izé, létező meg nem létező kajákkal. Elhatároztam, hogy eszem egy gulash levest, nejem meg mókából egy kóser lángost kért. Na, milyen az? Hát olyan, hogy a tejfölös lángosra tesznek valami gerslis, babos, húsos keveréket. Mondom, a tejfölre a húsost, aztán az a kóser. Háát... Én meg a kisbográcsban a gulasht, ami közepesen jó volt, de azért hagyott kívánnivalót maga után. Ehető az étel,, de olyan szalonkiszerelés. Internacionálisra főzve, kissé még édeskés is. A személyzet... hmm.. olyan szedett-vedett. Ránézésre cseppet sem bizalomgerjesztő. Egyébként a kiszolgálással különösebb baj nem volt, Kértünk kétféle chardonnay-t evés után nem volt egy nagy találat, de nem is volt drága. Megvacsoráztunk, boroztunk egy turistacsapdának látszó dologban, és összesen 6000-7000 forintot fizettünk. Ez nem becsapás, ez rendes hozzáállás. A mosdó vicces, a szárító csöve alatt van közvetlenül a csap, ha szárítani akarod a kezed, a csak és a szárító közé kell bedugnod. Van az egész helyben valami külvárosi az idegenforgalom centrumában.