Beborult a sótartó a levesbe

Helyszín: a Ráday utca eleje, a hotel utáni egyik első kis vendéglű egység.
A név és a külső portál alapján bevallom, egészen más helyre számítottam. Ez gyakorlatilag egy egyszerű kis kifőzde, ahol ebédidőben igazán kedvező áron lehet ebédelni. A 2 fogásos ebéd 980 Ft-ba kerül, a leves választható, de a főétel az fix. Amúgy a kínálat naponta változó, 3 féle leves, 1 főzelék (ottjártamkor spenót, másnap tökfőzelék), frissensült rántott hal, cukkini, valamilyen pörkölt vagy ragu körettel, ottjártamkor bakonyi sertés rizzsel. 5-600 Ft-os árak fogásonként, szerintem elég baráti. Alapvetően átlagos, magyaros konyha, jól ismert ételek, meglepetések nélkül. Az ételek előre el vannak készítve, olyan pultba bekészítve, mint a menzákon.
Átlagos adagok, de kevésnek nem mondanám. A levesek közül beleválasztottam a májgombóc levesbe, ami külsőre nézve akár jó is lehetett volna, de olyan sós volt, hogy azzal egy jéghegyet fel lehetett volna olvasztani. Az 1 db nagy méretű gombócon belül nem volt benni semmi levesbetét, zöldség, tészta vagy bármi.
A főétel nem az előre meghirdetett volt, hanem lasagne, ami akkor készült frissen. Amúgy mikrózni semmit nem kellett, melegek voltak az ételek, ami pozitívum.
A lasagne túlkészült volt, túlfőtt a tészta, összetevők olcsók, nem minőségi alapanyagokkal dolgoznak. A beltér egyszerű, bent a galérián lehet enni, ahol van 7-8 asztal is van. A kinti teraszon 3 asztal, de hiába a napsütés, mert a 3-ból 2 asztalnál bőszen cigarettáztak, az egyik asztalt pont a tulajdonos /szakács (?) használta kijelölt dohányzóhelyként.
Veritas borház borait kínálják, nem túl széles kínálatban, de elfogadható árfekvésben. A kávé szintén közepes minőség, hagyományos pörkölésű Mantaro café, egy eszpresszó 350 Ft.
A hangszóróból a Retró Rádió szólt egész idő alatt.