Ebéd a pláza árnyékában

Mitől lett ez négyes? Hát lássuk... szép vállalkozás az Etele pláza közvetlen tövében nyitni egy kis kifőzést. Ma bepróbálkoztam teljes szájszélességgel, hogy megtudjuk, mi is ez. Tulajdonképpen egy lakótelepi minimal, kedves, mosolygós hölgyek fogadnak, akik láthatón örülnek a vendégnek, a legtöbbet ismerik is. Itt mindenki tegeződve köszön, except me, a kívülálló. A pult még tartalmaz választékot, nem fogyott ki, hangosan elméláztam, hogy mit is ennék. kedvesen tanakodott velem együtt a hölgy is, említette, hogy ebből éppen mit kóstolt, meg mit nem. Végül aztán a vadas mellett döntöttem, tésztával kértem. Nem nagyon szoktak itt helyben enni, bár lehetőség és szék kínálkozik rá. Hát odakuporodtam a tálcámmal. Jól telemérték a nagy tányért, meg is melegítették kissé. Evőeszköz előrecsomagolt műanyag, szalvétával. Ügyesen meg is ettem úgy, hogy nem ettem le magam, Nem volt ez újragondolt, áttervezett vadas, egyszerűen vadas volt. Olyan, amit az anyukád főzött otthon. De tegyük hozzá, hogy anyukád nem volt valami kirívóan nagy konyhaművész, hanem egy teljesen alkalmas anya. feleség, háziasszony. Szóval, nem túl ízletes, de házias és jó. Ha hozzávesszük, hogy ezért teletálért kb. 2000 forintot fizettem, akkor nagyon jó üzletember voltam a mai ebédemet illetően.