Szerethető retro hely

Hangulatos, kissé kopottas étterem, egy darab múlt. A kiszolgálás mosolytalan, rutinos udvarias. Borlap a Veritastól való, simán rákérnek 1500 ft-os borra 4500 ft-t, ami túlzás, így aztán a ház borából kérünk, ami örömünkre Salánkitól van, ettől a nagyon szimpatikus embertől, akinél 2001-ben voltunk és közepes borait hallatlan kedvességgel kínálta. Kértünk mellé szódát is egy üveggel.
Ettünk egy halászlét, ami finom volt, bár kissé szétfőtt benne az ikra, haltej elég kevés volt, viszont jó volt az állaga, és remek benne a hal. A haltepertő is finom volt, szárazra sütötték, de friss volt a hal. Viszont botrányosan kicsi volt az adag. Ezzel szemben rendben volt a velőscsont, hiba, hogy akkor kérdezte a pincér, hogy pirítóst hozzon-e, amikor letette a velőscsontos tányért az asztaltársam elé. Szerencsére nem hűlt ki velő, mivel benn volt a csontban.
A kenyér vastagra szelt, nagyon friss ropogós héjú házi zsánerű ipari kenyér volt, a pirítós egyszerű minőségű ipari toast. Adnak aprított hegyes erőset és Erős Pistát is, friss mind a kettő, nem fonnyadt, nem száradt. Kellemes háttérzene szól, népzene jobban illene a helyhez, de ez a jazz-rockszerű hallgatható semmiség is jól esik.
Gyertyát gyújtanak az asztalnál, nekem ez tetszett nekünk, akkor is, ha dél volt éppen.