Csúcsbisztró a külvárosban

Idén a nyár kezdetén kivételesen jó élményt jelentett a Dabas deli, nem sokkal később volt szerencsém olvasni, hogy e remek bisztró branch manager-e, Czinege Tamás egy új helyet jegyez Figi és Lipike néven, az egység egyből a célpontlistám felső szegmensébe került. S ahogy az lenni szokott, pár nappal ezelőtt el is jutottam hozzájuk.
Séfnek az Olimpiában gyakorlatot szerzett Mogyorósi Donátot nyerték meg, aki, mint megtudtam a lelkes, motivált, a szakmáját felsőfokon űző felszolgálótól, a Michelin csillagos Costes Downtownban is dolgozott.
Az étlap összefogott, lényegre törő. Az Olimpiai ajánlat mellett, ami az általunk is rendelt gazpacho-t, valamint a tigrisgarnélával, angus marhaszeggyel vagy tonhalsteakkel kínált vajbabos tagliatelle-t foglalja magába, kínálnak gyümölcs- és gulyáslevest, hideg tálakat, csirkepaprikást, furmingnon-t (a burgundi marha tokaji verziója), mangalicakarajt hagymavariációkkal, tökfőzeléket különféle feltétekkel, salátákat és desszerteket. Figyelemre méltó az italválaszték is, Reketye söröket tartanak, ezek egyikét számukra főzték le, remek nyári sör lett, továbbá huszonkét, decire kimért különleges bort, melyek között a mindig újat vadászó, felfedező lelkületű borínyenc is talál számára ismeretlen tételeket.
Rendeltünk tökfőzeléket, aminek a patisszonos-bébi cukkinis változatát kértem. Selymesség, ízegyensúly és -intenzitás jellemezték e remek átiratot, úgy volt a fogásnak újhullámos karaktere, hogy a klasszikus ízharmóniákat sikerült megőrizni.
Rendeltünk még lazactatárt, ritka eset, hogy ha valami nyers hal van az étlapon, akkor arra ne csapjak le. A tatárt kaprival, aszalt paradicsommal, mikrozöldekkel ízesítették, ízre, állagra, tálalásra egyaránt a műfaj büszke képviselőjének bizonyult. Csúcsminőségű kovászos kenyérből készült pirítóst adtak mellé. Egy hirtelen ötlettől vezérelve rendeltem az első körben kim chi-t is, a koreai konyha legendás tejsavas erjesztésű karakteres savanyúsága is kitűnő volt.
A Figi és Lipike minden tekintetben csúcshely.