Az elgondolás nem rossz

Úgy kezdeném a leírást, hogy mostanában rászoktam a párommal az indiai kajára. Több helyen is ettünk már, mindenhol ízlett az étel. Aztán egy alkalommal a netet böngésztük farkaséhesen, hogy mit rendelhetnénk, aztán egyszer csak szemet szúrt ez a wrapos sült karfiolos mennyországgal rendelkező hely menüje. Gyorsan végig néztük a lehetőségeket, de mivel a XIII. kerületbe horror áron szállítottak házhoz, letettünk róla. Eltelt jó pár hét, és mivel épp a városban lófráltunk, jött az ötlet! Menjünk be, vegyünk egy ilyen wrapos csodát, és út közben együk meg! Megrendeltük az ételeket, Dosa pure veg-et kértünk. Kis idő elteltével meg is kaptuk, és hamarosan neki is láttunk megenni az ételeket. Nagyon ízletesnek tűntek! De aztán jött az első pofon. Esik szét. De nem is kicsit! A párommal egymás tálját próbáltuk fogni, ugyanis lehetetlen művelet volt máshogy enni az ételt. Ez a palacsinta rizsből és lencséből készült "tészta" amibe göngyölték a karfiolt szanaszét szakadt. Aztán jött a második pofon. Hideg az étel, és a képen a látszólag ropogós karfiol pedig puha. A harmadik pofonnak talán azt mondanám, hogy kicsit túl volt fűszerezve, nem harmonizáltak ízek. Erre a helyre igaz lehetne az a mondás, hogy a kevesebb néha több. A második wrapot már itthon ettem meg, némi mikrózással, és mivel már akkor szétszakadt a wrap amikor a tányérra tettem, így végül késsel és villával fogyasztottam el az ételt. Kipróbáltuk, de nem hiszem, hogy máskor ezt a helyet választjuk.