bementem, jeleztem fogyasztási szándékaimat, kaptam étlapot, amiből a garnela plate mellett döntöttem, hozzávaló köretet is nézni kell, rákérdeztem a héjában süt krumplira zöld pestóval, az édesburgonyát nem annyira szeretem, srác mondta, hogy ez így jó, ki is fizettem mert ki kell azonnal, 5780 forint. Kapsz nagy faszámot (mint a McDonald's műanyag száma), aztán azzal leülsz és sóváran reménykedsz. Nem csúnya a belső, amolyan trendi, mostanában ilyenek az új vendéglátó egységek. A kínálat vegyes nemzetiségűnek tűnik, ázsiai, európai. Van benne valami egyedi. Szóval megérkezik a falattal telt tányérom, nagy bizalommal beleeszem, és ez bizony édesburgonya, a fene enné meg. Visszasétáltam a pulthoz és jelentőségteljes Poirot-pózban vizsgálódtam, hogy ugyan mit is rendeltem én? ? A blokkon édesburgonya van. . . de hogyan került a blokkra? Hiszen hangosan megbeszéltük, hogy a pestós krumpli lesz a jó nekem. Tényleg elnézést kértek, mi legyen, kicseréljék vagy pótolják? Mit cserélnek ki, már beleettem. Pótolják. És így történt, hogy egy egész remek kis rákocskákkal, jól ízesített salátával, finom burgonyával teli evésben volt részem, a magam részéról ajánlom, elégedetten távoztam.