Igen jó élmény a körúti halsütőben

A Halműhely Dózsa György úti egysége egyáltalán nem tűnt annyira látogatottnak, hogy az ember azt higgye, hogy a Nagykörúton fogják nyitni a következő egységet. Márpedig ez történt. Persze az is lehet, hogy a tulaj előre menekült, mint egy jeles egri borász, aki gigantikus hiteleket vett fel, felépítette a borvidék egyik monumentálisabb pincéjét, ahhoz hogy utána stresszben élje az életét, hogy sikerül-e átütemezni a hiteleket és kimászni az adósságcsapából vagy sem.
Tény, hogy ez az egység másképp néz ki. Nem jobban, másképp. Az inkább népi, ez meg ha tartalmaz is népi elemeket, inkább, trendi urbánus, de a konzervatív embert sem riasztja el. Nekünk legalábbis nagyon tetszett. Rendeltünk sült pisztrángot salátával, halászlevet (1690), továbbá bort a neszmélyi Kősziklás pincészettől (350-400/dl). A bor jó volt, a halászlé nemkülönben, szép színű, jó ízű szűrt lében jó állagú, friss ízű hal úszott. A pisztráng is friss volt, azt jobban szeretem roston sütve, mint bő olajban készítve. Rádió szólt, szívesen lemondtunk volna róla.
Jó lenne még betérni ide és enni némi haltepertőt, kézműves sörrel kísérve, ezutóbbi egyelőre még várat magára. A Dreher vonalat nyomják itt, azért is ittunk bort. Sok egy kicsit az 5 pont, de nincs szívem belenyomni a helyet a négyesek tömegébe.
Az élmény az idegesítő rádió dacára közelítette az ötöst.