Repüljetek, hollók!

A hely kívülről továbbra is nagyon vonzó, de egyre erősebben az az érzésem, hogy ez csak az én fejemben alakult ki. Beleképzeltem valamit a helybe, ami valójában nincs benne. Talán a név, a hollók, talán a helyszín a templom mögött, a hely szelleme, fogalmam sincs...
Szóval tettem egy újabb látogatást, a kiszolgálás egykedvű, mondhatni érdektelen volt és lassú.
Csak egy kávét ittam, mert mindenki csak kávézott, teázott körülöttem, étlapot nem is láttam. De aztán kiderült, hogy van valamilyen leves, mert a szomszéd asztalnál ülő két férfinek azt vittek ki az asztalához.
A középszerű eszpresszó tejjel 500 Ft-ba került.
Pozitívum, hogy a kávé mellé kaptam egy kis pohár szódavizet.
A kávézó továbbra is nagyon tetszik, ráadásul egy olyan asztalt sikerült elcsípni, amely a templomra néző ablaknál volt.
Summa summarum, el kellene engednem ezt a gondolatot, ez nem a valóság, csak én gondoltam.